OKOSMETEOR
[becsapódás]

Ha a pusztítás nyoma lepkeszárny alakú, lapos szögben becsapódó objektumra is utalhat.
Ilyen pillangó formájú képet mutatnak a huszadik század első felében készült légifelvételek, amelyek az úgynevezett tunguszkai esemény helyszínéről készültek – jóval a történtek után.
A leírások szerint Szibéria közepén, a Léna és az Alsó-Tunguszka folyók között 1908. június 30-án égitest lépett a légkörbe, lapos szögben süllyedve tartott délkeletről északnyugatra, mintegy négy-ötszáz kilométeres utat megtéve viszonylag gyorsan tűzgömbbé vált, fel is robbant a föld felszínétől körülbelül hat-nyolc kilométernyi magasban. Mondják, a több mint hatvan kilométerre fekvő Vanavara településen betörtek a házak ablakai… A tunguszkai fénycsóvát a transzszibériai vonat utasai is látták, rengést is éreztek – 500 kilométerrel arrébb.
Ma egy üstökös darabjaként valószínűsítik a felrobbant objektumot, és a történeti korokban a Földünket ért legnagyobb hatású kozmikus eseménynek nevezik. Csakhogy ez igen messze és nagy elzártságban zajlott – többek között ezért problematikus az elemzése is. A lökéshullám, a sugárzó hő és maga a robbanás hatalmas körzetben égette el vagy változtatta távírópóznává a fákat. Van, aki a feltételezett epicentrumtól nyolc kilométerre fekvő, a többi közeli tóhoz képest elgondolkodtatóan mély Cseko-tavat is a tunguszkai történet következményének tulajdonítja, mert nem találták nyomát az 1908-nál korábbi, a területről készült feljegyzésekben. És arról se feledkezzünk meg, hogy különben is igen kevés feljegyzés készült a területről.
extrém magyarázatok
Vagyis Tunguszka esetében nehéz megélni a képes magazinok által kínált „ilyen volt – ilyen lett” vizuális élményét. Tunguszka nevét a világ 1908 után ismerte meg, és a számos aerokozmikus elméletet is, melyek az eseményt magyarázni próbálták. Tudományosan megalapozottnak tekinthető a feltételezés, hogy klasszikus kőmeteorit vagy üstökös robbant fel a légkörben, méghozzá olyan kicsi darabokra törve, hogy észlelhető becsapódási kráterük sem keletkezett. Mások jégaszteroidának vélték, de antianyagról vagy kis fekete lyukról is lehetett a „tunguszkai” kapcsán hallani. A legextrémebb magyarázatok szerint a sértődött Nikolas Tesla hozta működésbe energiafegyverét, illetve földönkívüliek kezdeményezték a robbanást, hogy megmentsék a becsapódástól – és ezzel a biztos pusztulástól – az emberiséget.
Az animizmusról szóló felszínes ismeretek birtokában azonban nehéz elhessegetni a gondolatot, mellyel az ember lelket vagy tudatot tulajdonít a tajga felett szétrobbanó valaminek. Mi több, könnyű még ma is, 2017-ben hálát érezni és okosmeteornak nevezni a tárgyat, amelynek, ha már mindenáron felrobbanhatnékja és becsapódhatnékja volt, hát az egyik legalkalmasabb helyen és időben tette ezt.