SZÍNLEG 

Nem az, hogy baj van, s nincs egyéb.
Nem az, hogy a baj, mint cseléd
versbe költözik, majd kölkedzik, s ott marad.
Nem az, ahogy komisz rímei zsonganak.

Nem az, hogy a bőr már lüktet.
Nem az, hogy bármennyit tűrhet
az ember, az sosem elég és megtörik.
Nem az, ahogy megreped tövig.

Nem az, hogy szinte élvezi.
Nem az, hogy az eszét veszi
belső fojtása, mellyel magából kinéz.
Nem az, ahogy lebukik, mint ripacs színész.

Csak az, hogy színleg nincs panasz.
Csak az, hogy az élet mégis ravasz,
fülébe susog, benne ragad, s megkövül.
Csak az, ahogy közben töpreng, miért örül.

kép | vecteezy.com