NEMZETI BAJ
panaszszó nélkül élek itt
bércei-vesztett medencénkben
mongol vágású szem széles pofacsont
mondhatnám magam alapmagyarnak
a koordináták adottak
nyugtatom magam
volt s lehetne rosszabb
cigány zsidó rákóczi dózsa
képtelenek a jóra
gyógyszerre költök alkoholra
elföd a por a tél a fagy
jön a száraz aszaló szél
s kik hűséget fogadtunk máriának
érdemelünk-e többet
eltaposták anyámat apámat
gyerekeimnek se maradt semmi
a többes számot annyira megszoktam
majd lábjegyzetben elmondom
hol az egyik a másik hol van
torkomig ér a szemét
nem öltözöm díszruhába
statisztálni ilyen teadélutánhoz
ahol az úri közönség viháncol
elegem van a pávatáncból
élek ameddig élni hagynak
proletárból lett bohóc
aki ha kell szavazgat
minden cserép egyszínű
abból válogassak
panaszszó nélkül
elég a jó modorból
kaszát egyenesítek
kovácsolok fegyvert
rettenetes
de büntetést érdemel az
aki megvert