NEM TUDOM MÁR, HOGY MILYEN
1997 október

Nem tudom már, hogy milyen lesz, nem is érdekel, hogy
milyen lehet, amikor belépsz, nem tudhatom, mikor
vegyem ki a zárból a kulcsot (vagy egyszerűen csak
hagyjam nyitva az ajtót?), elképzelni sem tudom, milyen
lesz, amikor az asztalhoz lépsz, lassan összerakosgatod, ami
megmaradt, azután leülsz velem szemben, hogy nézzem,
ahogy a melegbarnára festett szemeid peregnek. Mint a kő.