Necz Dániel

VESÉNYI TERÜLETEN

2009 szeptember

VESÉNYI TERÜLETEN

Azért még hallom a híreket,
ez se semmi!
Jó mély ez az üveg; jó benne
egyedül lenni.
Folyékonyak az éjjelek,
a nappalok, a magány –
csak egy csepp vagyok.
Zúg a tévé, hogy háborúk,
világvégék, válságok vannak,
szűkölő falak –
egy sem érint. Vesényi területen
élek, te is buborék vagy,
nevetésnyi pukkanás, maró,
félszáraz íz, amit
már más érez át,
pedig te itatsz még sokszor át,
miattad iszom
csöpögőpirosra a lelkem.
Hiába.
Minden elfolyik.
Kicsurog.
Egyszer talán valami lapban
én is hír leszek.
Olvass el, és hajtogass össze.

kép | Pawel Czerwinski, unsplash.com