JÓZSEF ATTILA VERSÉRŐL
2013 június
FIATAL ASSZONYOK ÉNEKE
Pihés, huncut, görbe állunk,
formás fejünk, fürge lábunk, szép egyenes, fehér hátunk,
meg a szemünk, meg a szánk.
Táncos-hajlós lángot rakunk, sütünk, főzünk
s hogy az arcunk tüzesedik, a kalácsnak kényesedik,
fényesedik fonatja.
Kelleti magát a szél is, nyílnivaló, gyönge mellünk tapogatja,
jószagunkat terelgeti, kerek szoknyánk emelgeti,
lobogtatja.
Takarítunk, törülgetünk, a hajunkat kontyba kötjük,
lépegetünk, úgy ringatjuk, mint kakas a taréjját.
Hűs derekunk hintázása, karunk-farunk hullámzása,
mint harmatos, magas fűben tíz-húsz kövér, víg gyerek
sivalkodva, meztelenül ha rakáson hempereg.
Hogy az urunk megjön este, mosdóvízzel, vacsorával, csókkal várjuk,
ingerkedünk, játszadozunk, csicsítjuk, ha bajjal van,
egész éjjel ölelgetjük
s gömbölyödő kis hasunkat nézegetjük hajnalban.
Ezeket a sorokat minden férfi azonnal fölismeri – igen, ezek ők. Az efezusi Artemiszek, távoli partokon igéző Nauszikák, részvétlen Athénék, sok földszagú, kenyérpuha Démétér. Összekacsintanak a széllel, a tűzzel, s az mind őnekik szolgál; meggyúrják az időt, amit mi meg sem érinthetünk, mint a kalácsot; fonatokba fonják napjainkat, egyiket a másikra bogozva, megszokhatatlanul. Csak várnak és várnak – megannyi hajlat és fényes ív, mint az antik korsók; a nyak és a derék vonala sok felajzott íj; meg a szemek, meg a száj. De nehogy azt higgyük, hogy miránk várnak – nem reánk, csak az általunk elérhető többre; és nem is ők, hanem valami várakozik bennük, ez a mérhetetlenül erősebb: az üresen álló korsók, a tégelybe zárt illatok és a be nem telt idők várnak bennük földöntúli nyugalommal – a bennük szunnyadó Artemiszek, Démétérek, Nauszikák. Bizony, nem ránk várnak, hanem a hajnalra, amikor a derengő szürkületben egy addig sosem-látott vonallal gazdagodik a test, akár a dómok lassan épülő kupolái, és az érthetetlen újból elérhető és megtapintható. És akkor egy pillanatra csönd lesz, átható; s a bennük őrt álló istennők leeresztik íjukat, és kissé megbékélnek velünk, mert kiszabott sorsunk ismét beteljesedett.