MUTÁLÓ ŐSZI NAP
2001 október

halott Kyklopsz üres szeme az ég
víztől csillognak pillái a fák
esőcseppekké porlad a világ
amely talán nincs is csak szürkeség
bálákban áll a földeken a köd
a szél a fűzbokrot ölelgeti
durván s az mint párzó macska nyí
a nap dologtalanul lődörög
bekormozódva égi útjain
talán látszat ez s nem életem
valami silány reprodukció
egy ágyban alszik a kéj és a kín
más éli sorsom s én nem létezem
ha álom volna csak az lenne jó