MŰHELY
[IDŐSZÁMÍTÁSUNK SZERINT]
Épült a faluban kockaház meg jámbor otthon,
piac, zeneterem, sudár tornyú templom.
Árnyas téren órásműhely állt.
Egyedülálló lak, homlokzata íves,
kívülről szűknek tűnt, belül tágas.
Falán ketyegett az óra,
ehhez igazodott minden mutató.
Történt „egyszer” (ha van ilyen),
hogy megnyílt az üvegbura
– számlap, rugóház, horgonyvilla –,
haladt a hozzáérő kéz egyre beljebb.
Maga a mester engedte.
A percek akkor idejüket múlták,
megzökkentek,
nekiiramodtak, elhibbantak megint,
végül az órás órája döccenve megállt.
„Most” (ha van ilyen) néma a műhely,
redőnyét földig leeresztették,
fala nem ér más épülethez.
Belül nem látszik mozgás, résein átfúj a szél.
Senki nem mer bemenni,
fél, hogy mit talál „majd” (ha van ilyen),
benn, műhelyfalon túl.