MELYBEN NAPVILÁGTÓL KÍNZATIK
1999 augusztus

Istenem, bőr-zsákba varrtál,
gyötör véknyabb, vastagabb szál,
száz gyümölccsel megjelent,
vakított miként pazar tál,
ott, habart-kavart pataknál
lettem én vakabb a vaknál:
láttam egy szép meztelent.
Mert bizony hababb a habnál,
gömbölyűbb a tarka babnál,
tüsszögtem, mert annyi szent,
hogy e lény napabb a napnál,
lába kristályléptű szandál,
illata, akár a szantál:
láttam egy szép meztelent.
Ínyemet, miként ha kantár,
vágy facsarta pirkadatnál
várva-járva odalent,
torkomban kaktusz kapargál,
mint a sav, szemembe martál,
vad fehérség, nyugtot adnál:
láttam egy szép meztelent.