JIMO TÁVOZÁSA
2010 január

1.
Érezve halála közeledtét
elbújt előlem ólak deszkafalát
kidöntve a lehető legszűkebb
helyre küzdötte be magát kerestem
nehéz úgy sorra venni a zárt
udvar zugait hogy halott kutyánk
látványa fogadhat habzó szájjal
feküdt eddig bírta a csörtetést
szólítottam fölállt kitámolygott
nyílt térre a haldokló elefánt
elhagyja a csordát a családját
egyedül várja a véget a macska
is elkóborol utolsó erejéből.
2.
Elvágódott a szobában nem tudott
felállni vizeletében vonaglott
örült hogy felsegítem esténként
a gyógyszeres fiókhoz ült alávetve
magát kísérleteimnek baját mutatta
készségesen térdemhez támaszkodott
órák hosszat amikor a karosszékben
ültem hátha együtt jobban ki tudjuk
találni a hatásos kúrát altatásban
röntgen után kezünkben vittük az
autóba beakadt a lába nem tudtam
behajlítani kipeckelte testét
más a betegség és más a vég
kemény komoly kutya volt tudta
hogy az utolsó felvonást egyedül
fogja végigcsinálni.
3.
Halott kutya fekszik a kapunál
ívelt mély mellkasa a beton
szegélyre csapódott nagy hullámot
vert a tüdejében lévő víz
szétpattantak szívének erei
gyógyszert csepegtetek szájába
nem mozdul nyelve hogy lenyelje
mellső lábát mozgatom előre-
hátra tenyeremmel ütemesen
nyomkodom szíve tájékát kiterült
ez a nagy test végleg itt maradt
izzó lüktető csend jelzi mostantól
bármi megtörénhet érthetetlen
másoknak ellensúlyom tart sírt
készítek a ringlófa alatt jól
kibélelem a gödröt elhagyja
magát Jimo kutyám viszem világ
végére ide csak kettőnk dolga
mikor teszem le.