LÉPÉSNYIRE…
1998 május
aszfalton gyökeret vert tölgyként
benzingőzben edzett tüdőd
ágai közt sunnyog időd
akarod vagy sem a törvényt
árnyékod kerengve botozgat
éjszakánként kigyalogolsz
a zöldbe nincs-rokonokhoz
nincs senki-földje kihalt mondat
előtünedezik a fenyves
a dűlőút s ott a töltés
mert mi nekik egy-két öltés
a vászon kék-selyemként repdes (–
és) hol menedék hol értelem
két vagy több helyen egyszerre
s persze gyökerestül mersz-e
még átlépni minden képleten
ez a kérdés