FÉLELEM
Az utcai lámpa fényénél,
a fagyott levegőt nézve
maradsz kettesben a gondolattal
amivel nem élhetsz együtt,
ám leráznod sem lehet.
Mert kapcsolat ez,
belülről mérgez,
s mint az oldódó tinta,
mindent befog, végül a sötét
lé már nem emlékeztet vízre.
Ott maradsz a lámpa alatt,
és nem indulsz tovább,
lehet, félhomály van,
mikor a sötétbe lépsz,
beleolvadsz a fénytelen
térbe, nem látszik
utca, zúgó lámpa, vagy kerítés.
Így magadban maradsz,
ahonnan elindulni veszélyes,
mert ismertté válik
a több száz ismeretlen egésze,
és bárhová kapod fejed,
mindenhol ugyanazt látod.