(LÁTSZAT VOLT CSAK)
2001 június

Adrinak
látszat volt csak – szemfényvesztésem
hogy szabad voltál akkor és most
– sörbe fúlva tátongok otthon:
magamnak hasztalan szabadkozom
s látom ismét: állok a peronon
frontális-vidám-elhúzó csapat
előttem: közéjük tartozol
fekete kabátodból akár kontraszt
kitűnik hátrakötött ezüstszőke hajad
ahogy e peronon egy várakozót
elkerülsz – valaki máshoz simulva
s fetrengek kínomban már kéjjel
s elmentek – vidám társaság –
hosszan ráérősen
míg észrevétlen eltűnök
tehetetlen szerdán mondok
tehetetlen csütörtököt
mozdulatlan a tejfelködben