Handi Péter

LÁTOGATÓ

2010 augusztus

LÁTOGATÓ

Udvariasan kopog.
Beengedem.
Felnyitható zárakat keres
rejtjeles rekeszeimhez.
Jelszó után kutat,
álkulcsait megforgatja bennem.
A kód varázsszava kell neki,
a gyerekkor
kakájából egy darab,
már itt matat, kapirgál
bőröm alatt,
egyre beljebb merészkedik,
körülnéz,
nem tudom, mit lát tájaimban,
de
egy idő után felszínre bukkan, zsebébe
süllyeszti kulcsait,

kilép belőlem.

kép | shutterstock.com