CSEND

lassan maga alá gyűr a mennyország,
arcomba csillagok taposnak árkot,
foszladozó teherré válik nevem.
kezed keresem, tapogatva
toporgok egyhelyben,
néma lettem, szelíd vadállat.
…
táltosfán kapaszkodom,
kezembe titkot szorítok,
s titkommal a távolba veszek.
összegyűrt, néma ugatás lettem
az Öreg Isten tarisznyájában.
de lehet, még az sem.