TŰZVIRÁGOK
2015 nyár
A tűzijátékok, petárdák világszerte különböző ünnepek, események elmaradhatatlan részei. A tűzijáték Kínából ered. Ősi kínai szokás az ártó démonok távoltartása zajjal, dobolással. A petárda egyszerűbb formáját, a tűzön melegített bambuszrudat már i. e. 200-ban is használták szelleműzésre. Az üreges bambusz ugyanis a hő hatására nagy durranások közepette reped szét.
Valamikor i. sz. 600 és 900 között – talán a halhatatlanná tevő csodaszer után kutatva – kínai alkimisták felfedezték az emberiség első robbanóanyagát, a lőport. A feketelőpor vagy füstölőpor néven ismert keveréket salétrom, kén és faszén őrölt keverékéből állították elő.
A kínai vallási szertartásokon igen népszerűek lettek a piros papírcsövekbe töltött lőporos petárdák. Úgy vélték, a látványos fénycsóván és szikrázáson túl a robbanás után még sokáig a levegőben lebegő apró, piros papírdarabok is segítenek távol tartani az ártalmas szellemeket. A 12. századra a kezdetleges tűzijátékok az ünnep, béke, öröm kifejezői lettek Kínában.
A gyújtózsinór később lehetővé tette, hogy a levegőbe irányítva messzire kilőjék a petárdákat. A fényhatást növelte a lőporhoz kevert őrölt vaspor, ami ezüstszínű, virágformájú szikraesőt eredményezett.
A 13. században a felfedezők, diplomaták, hittérítők elbeszéléseinek köszönhetően Európába és az arab országokba is eljutott a kínaiak „csodaporának” híre. A beszerzett minták nagy érdeklődést keltettek katonai körökben is. A kínaiak már a 10. századtól alkalmazták a lőport a harctereken, íjakra rögzített petárdák, kezdetleges bombák formájában.
Az európai uralkodók körében rendkívül népszerű lett a tűzijáték. Minden jelesebb alkalmat, esküvőt, katonai győzelmet, születésnapot vagy a trónörökös születését tűzijáték-bemutatókkal ünnepeltek. Magyarországon a feljegyzések szerint először Mátyás király esküvőjén, 1476-ban tartottak tűzijátékot.
A középkori Angliában tűzmestereket neveztek ki a tűzijátékok lebonyolítására. Segítőiket „zöld-embereknek” nevezték a szikrák ellen védekezésül viselt, zöld levelekből font sisakjuk miatt. A segítőknek sok feladatuk volt: az előkészületek alatt tréfákkal mulattatták a közönséget. Pedig cseppet sem volt ez vicces munka, igen gyakran fordultak elő súlyos balesetek, sérülések.
A reneszánsz idején sorra alakuló pirotechnikai (görög eredetű szó, jelentése „tűzmesterség, tűz-művészet”) iskoláknak köszönhetően a tűzijáték-bemutatók egyre látványosabbak lettek. A számunkra már természetesnek tűnő, színpompás tűzijátékokat az 1830-as évektől mutattak be. Itáliában alkalmazták először sikeresen a lőpor különböző fémporos keverékét színek előállítására. A tűzijáték-gyártás külön szakmává fejlődött. Alapos szakmai ismereteket és kifinomult művészi érzéket igényelt a bemutató szín-, fény- és hanghatásainak megtervezése.
Ma már több országban rendeznek rangos versenyeket, ahol tűzijátékgyártó cégek a világ minden pontjáról, általában 30 perces, zenével összehangolt bemutatókat tartanak. Számos klub alakult a tűzijáték-rajongók számára. Szervezett keretek között, külön engedélyekkel hódolhatnak szenvedélyüknek, ugyanis a legtöbb országban szigorú előírások szabályozzák a tűzijátékok használatát.
Szinte évről évre dőlnek meg a felállított világrekordok is. Az eddigi legnagyobb bemutatót 2014 novemberében Norvégiában tartották. A 90 perces előadás során 540 382 db tűzijáték terméket lőttek fel! A legnagyobbat, legnehezebbet eddig a japánok készítették. A 460 kg-os, 120 cm átmérőjű tűzijáték-anyag mintegy 800 m átmérőjű, hatalmas gömbként szóródott szét az égbolton.
A csillagszóró japán találmány. A bevonatot alkotó, nagyon sokféle fémpor égésével keletkezik a varázslatos szikrahullás. Ma már Kínában készül a legtöbb csillagszóró, és a forgalomba kerülő tűzijátékok 90%-a is. A számítógépeknek is nagy szerepe van a tűzijátékok fejlődésében és a bemutatók megtervezésében. Napjainkban a fellövések összehangolását, indítását számítógépes programok vezérlik.
A varázslatosnak tűnő égi játékok veszélyes robbanóanyagból készülnek. Nagyon fontos, hogy mindig betartsd az előírásokat, és ha van otthon háziállatod, gondoskodj biztonságáról, egy helyről, ahova elbújhat, mert az állatok számára a hangos durranások igen félelmetesek, és ijedtükben elszöknek otthonról.
Mit érzékelsz előbb: a fényt vagy a durranást?