fbpx
Horgas Béla

KIDŐL ALÓLA

1998 szeptember

KIDŐL ALÓLA

…lassítani, megtenni valaha, mondom, bátorság volt,
mód és erő próbája fönti ragyogás volt,
a lassúság héja kidomborodott, mint női gömb, fehér volt.

Most akarattalan lassulok s le és le és nemcsak
a test partjai, mert hallani, ahogy csikorog ott, legbelül, ott…
Mi az ott? Nincs, és tudni sem tudom.

Hallgatás kerít hirtelen, még hatalmába nem.
Csuszamlások medrében hideg lötykölések.
Eltartom, nézem: harmadik személy.

Mi az, mi füstölög s kidől alóla, ló? Megfagy a velő.
Vagy a halántékon nyúzott madárláb kapirgál, s ezért
jő vissza a fatalpú bakancs hétéves korából?

Hümmögve hárít: hová mehetnék bokázni benne? Placcra
ne vigyetek, kísértésbe, lábaim, lamentálni, szám.
Lassan fülelek. Kagylóimat lassabban vitorláztatom.

kép | A szerző saját festménye