Handi Péter

KAVICS

2001 június

KAVICS

(Arc az ablakban)

Felnéztem. Egy ablakból hirtelen
visszahőkölt, éppen csak
az arc felismerhető körvonalait
hagyta szellemfájásként
az ablakrámában, a sötétből már
csak egy fél függöny sóhaja lebbent,
—    de hát nem lehet, hiszen
félszázada már, hogy szememmel
elengedtem, hogyan is tűnne fel
egy ausztráliai bérház párkányára kihajolva
az,
aki kék hófúvásokba foszlott, vagy
a Fekete-erdő környékén táplálja a talajt,
—    legyintettem, mint aki
végérvényesen lekésett valamiről, de
az arany alkalmat konokul
ott hordozza magában,
aztán tovább bandukoltam
s egy lábamhoz gördülő kavicsot
a járdaszélre puhán elhelyeztem.

kép | Chris Samuel, flickr.com