VASÁRNAPI LELEPLEZÉS

Haszontalan lett végre minden.
Szabadságot se kér a rab.
Ha mégis sírunk néha nap,
öltönyben, vasalt fehér ingben.

Kiterjedt, mint a vörös óriás,
múltat, jövőt jelent a most.
Dörzsöljük Istent, mint a koszt.
Egykedvében mindenki mókás.

Házak füstjében egér cincog.
Sütőkben forró hús recseg.
Lyukas zsebekben nincsenek

őrizgetik a lejárt titkot.
Önismeretnyi érdekek
csodálkoznak: a térd remeg.

kép | vecteezy.com