Novotny Gergely

JÓ DOLGOM VAN

1998 június

JÓ DOLGOM VAN

Beváltak a receptek, jó dolgunk van, szaporodunk, mennek az autók, működnek a televíziós készülékek, van villanyvilágítás, úgy látom, az embernek jól megy a dolga, hosszú ideig él, még az élhetetlenek is hosszú ideig élnek; eltartják és etetik, gyógyítják és ápolják őket, hogy a lehető leghosszabban megmaradjanak, és közben megy a szórakoztatás, szórakozunk, mindnyájan kitűnően szórakozunk, nagyon fontos, hogy szórakoztassanak bennünket, mert mi szeretünk szórakozni, és a szórakoztatóknak is szükségük van arra, hogy bennünket szórakoztassanak, jól vagyunk, bár ezt a nagy jólétet szégyenünkben megpróbáljuk leplezni, mintha rosszul mennének a dolgok, de jól mennek, jobban, mint az oroszlánoknak, mint a bálnáknak, mint a gödényeknek, de mi, hogy csitítsuk a nagy jólétünkért érezhető lelkifurdalást, úgy teszünk, mintha rosszul mennének, és panaszkodunk, azt zümmögjük kórusban és egyenként, ordítva és suttogva, egymás között és nyilvánosan, egymásnak bizonygatva, hogy rosszul, rosszul, és sürgősen javítani kell, de közben jól megvagyunk, és szaporodunk és elterjedünk, mindenhova elterjedünk, mert jó dolgunk van, és mindenhova befészkeltük magunkat, az elmebetegeink jól kormányozzák a világot, mert csak annyira elmebetegek, hogy nem tudnak semmit, hogy mindent félreismernek és semmi sem igaz abból, amit állítanak, de amúgy rátermettek a vezetésre, mert itt ülünk védettségben a hűtött-fűtött szobában a televízió előtt, és naphosszat nézzük a műsorokat, és közben majszolunk, a gyerekeink is majszolnak, és nézik a képernyőt, és miközben majszolnak, hallgatják azokat, akik azt mondják, hogy nem mennek jól a dolgok, mert itt-ott lezuhan egy repülőgép, és valaha, mikor még gyalog jártak, nem is zuhant le repülőgép, és újabban sokkal több a repülőszerencsétlenség, mint annak idején, amikor még nem repültek, de akkoriban gyalogszerencsétlenségek voltak, de azt nem jegyezték föl, mert akkoriban nem ismerték az írást és a telekommunikációt, és természetesen döglöttek meg, járványoktól, háborúktól, rablóktól, betegségtől, a rövidre szabott élet határaitól, de ma már nincs értelme, hogy ilyesmire gondoljunk, meg hogy miért is van nekünk jó dolgunk, mikor amúgy a világnak rossz dolga van, mint ahogy a pestisjárvány a pestisbaktérium egészsége és virágzása, és mikor pestisjárvány van, akkor a pestisbaktériumok majd kicsattannak az egészségtől, nagyon jó dolguk van, és miközben a televízió képernyője előtt ülünk és majszolunk, és bedugjuk a fali konnektorba a dugót, és járatjuk a háztartási gépet, amit számunkra fejlesztettek ki, és daráljuk a kávét és turmixoljuk a vadasmártást, de letagadjuk, milyen marha jó dolgunk van, amilyen sosem volt az utolsó néhány millió évben, pedig volt sokféle próbálkozás, sütögettük egymást máglyán, öltük egymást nyíllal, dárdával, baltával, késsel, karóval, buzogánnyal, de most aránylag nyugodtan ülünk itt a televízió előtt és majszolunk, mert jobb a közellátás, mint valaha volt, és nem hasonlítjuk össze, mert felháborító lenne az összehasonlítás, csak a hülye hasonlítaná össze, milyen volt valaha a nem is olyan távoli őseinknek és milyen most nekünk, épeszű ember ilyet nem tesz, csak gyarapodik, szaporodik és panaszkodik, hogy nem megy elég jól a dolga, és hogy ki kéne javítani ezt meg azt, ki kellene irtani ezeket meg azokat, és javaslatokat tesz, és nem próbálja elképzelni, hogyan is volt annak idején, hogy élt a nagymama meg a dédnagymama, milyen reménytelenül fájt a nagy király odvas foga, hogyan ették meg a tetvek a spanyol uralkodót, miközben a szent inkvizíció tagjai imádkoztak, füstölőt lengettek és ördögöt űztek, te meg most ott ülsz a kórház jól berendezett folyosóján, és vársz a sorodra, hogy tiszta körülmények között fájdalomcsillapítóval kihúzzák a fogad, és az üzletben megvásárolod a rovarirtószert, így hamar leülhetsz a tévé mellé és szórakozol, és majszolsz és elégedetlen lehetsz, hogy nem elég jó a tévéműsor és nem elég jót majszolsz, és letagadod, hogy milyen marha jó dolgod van, jobb, mint bármelyik patkánynak vagy dögkeselyűnek, bár ezt természetesnek veszed, mintha természetes lenne, hogy neked jobb dolgod van, mint a tigriseknek vagy az orrszarvúaknak, mintha neked járna, hogy jobb dolgod legyen, mint a pestisbacilusnak, mintha neked előjogaid lennének, és neked eleve több járna, tehát jogosan lehetnél elégedetlen, mert csak azt követeled meg, ami jár neked, hogy az egész teremtett természet téged szolgáljon, téged etessen és dédelgessen, és akármilyen jól megy a dolgod, tiszta hülye lennél, ha összehasonlítanád a te dolgodat más élőlény dolgával, neked jogosan jár több; hogy nekik is jár valami, az csak a te kedvedtől függ, és a kegyességedtől, csak a hülye gondolna arra, hogy ezt a jogi helyzetet te találtad ki, vagy a te tetszésedre neked találták ki, mert hiszen nagyon tetszik neked ez a jogi helyzet, hogy neked több jár, mint bármely más élőlénynek, és hogy a vágóhídra terelt barmoknak az jár, hogy őket a vágóhídra tereljék, és neked, hogy válogass a boltban a hentesáru között, és hülye lenne, aki ennek a jogosságát és természetességét kétségbe vonná; és miközben ülsz a televízió előtt és majszolod a hentesárut, fel sem fogod, milyen jó dolgod van, hogy jobb dolgod van, mint bármikor volt bármilyen élőlénynek, bár az ember a saját fajának jó dolgát nemigen tudja felfogni, mert hiszen az érzelmi élete egyetlen emberre szabott, és valaki vagy jól érzi magát vagy sem, vagy érzi, hogy neki jó dolga van vagy sem, de a fajtája dolgát nem érzi, és nem érzi, mit jelent, hogy a hideg sarkoktól a trópusokig minden kis helyre befészkelődött, rátelepedett a szigetekre és a sziklákra, a homokra és az őserdőkbe, és mindenütt ott van és működik, egyetlen rovar sem tudta eddig megtenni, amit a mi dicsőséges fajtánk meg tudott, és tudunk hűteni meg fűteni úgy, hogy a leghidegebb éghajlaton is biztonságban ülhetünk a televízió előtt, és majszolhatjuk a hentesárut, ugyanúgy, mint a trópusokon, de ezt az általános jólétet nem gondoljuk el, mert csak a hülye gondolná el, hogy milyen jó dolgunk van, és mennyire elterjedtünk, mert a további elterjedést az segíti, ha arra gondolunk, hogy milyen rossz dolgunk van, és mennyivel többet és finomabbat ehetnénk, és még többen lehetnénk, vagyis saját fajtánk még jobban elterjedhetne, ezért egészséges ember nem is gondol arra, hogy milyen kivételesen jó dolgunk van, és még a legélhetetlenebb és leggusztustalanabb is mennyivel nagyobb biztonságban élhet, mint ahogy a legnagyobb és legerősebb állatok élnek, csak a hülye gondolna ilyesmire, akinek nincs erkölcsi érzéke, aki nem hisz semmiféle magasztosban, jobb most nekünk, mint volt bármikor az őseinknek, akik viszont szintén sohasem voltak elégedettek, és mindig háborúztak és ölték egymást, és fegyvereket készítettek, mert elégedetlenek voltak, és a győzelmeiket nem tudták sem kihasználni, sem kiélvezni, mert a győzelem után is elégedetlenek maradtak, így aztán az elégedetlenség receptje nagyon is jól működött, és végül találékonyak lettünk, és mindig kitaláljuk, miért nincs igazán jó dolgunk, és miért legyünk felháborodva és kiket kell kiirtanunk, hogy jobb legyen nekünk, és hogy mi jár nekünk és miért, mert az épeszű ember csak azzal törődik, hogy megmagyarázza, hogy miért megy nekünk rosszul, és mit kellene tenni azért, hogy jobban menjen, és nem veszi észre, hogy már olyan jól megy nekünk, mint eddig egyetlen élőlénynek sem; és miközben ülünk a televízió előtt és majszoljuk a hentesárut és a süteményeket, és élvezettel nézzük, hogyan verik egymást az élőlények, hogyan lövik, kínozzák és robbantják egymást, közben az épeszű ember nem gondol arra, hogy jó dolga van, és miért az elégedetlenségnek ez a megállíthatatlan folyamata, a düh, hogy javítani kell, mert rossz a helyzet, pedig ülök a kórház folyosóján, tiszta, higiénikus minden, felmosták, fertőtlenítették, fájdalommentesen kihúzták, mert jó a dolgom.

kép | Juul Kraijer, lensculture.com