ERKÖLCSTAN

„Az állami általános iskolában az erkölcstan óra vagy az ehelyett választható, az egyházi jogi személy által szervezett hit- és erkölcstan óra a kötelező tanórai foglalkozások része…. (Az) erkölcstan órát vagy az ehelyett választható az egyházi jogi személy által szervezett hit- és erkölcstan órát az iskolai nevelés-oktatás első, ötödik évfolyamán 2013. szeptember 1-jétől kezdődően felmenő rendszerben kell megszervezni.”

2011. évi CXC. törvény a nemzeti köznevelésről

Rohadt geci. Rohadt mocskos geci. A tízéves kislány nyugodtan, szinte szótagolva köpte elé a szavakat.
alkalmazkodnunk kell
Az augusztusi tanévnyitó értekezleten az igazgatónő nyilvánvalóvá tette, hogy nem bújhat ki a feladat alól. Értsd meg, Géza, technika- és rajzórából nem jön ki az óraszámod. Alkalmazkodnunk kell a körülményekhez. Másnak különben sem adhatom, hazudta az ötvenes, kövérkés igazgatónő. A levegőtlen szobát betöltötte a parfümjével keveredő izzadságszag. Úgyis csak én tudom, milyen rossz fiú vagy, és kacérnak szánt mozdulattal megfenyegette a mutatóujjával.

A tantestület természetesen pontosan ismerte kalandjuk minden részletét, mert az elvált nő szívesen tetszelgett az ellenállhatatlan csábító szerepében, és maga mesélte el a gazdasági vezetőnek, hogy a minőségfejlesztési program keretében rendezett csapatépítő tréning vacsoráján a harmadik konyak után belebújt az ördög. Újabb alkalom azóta sem adódott, és ezt mindketten megnyugodva vették tudomásul.

Hittanra már eddig is sokan jártak, a szülők többsége még az előző tanév végén pillanatnyi tétovázás nélkül ikszelte be a választható felekezetek valamelyikét, és a két ötödikes osztályból csupán három gyerek maradt, akik miatt meg kellett szervezni a külön erkölcstan órát. Milyen ember az ilyen, mondogatta a gazdaságis Ica, aki mindkét szülői értekezletre bement, hogy felhívja a figyelmet az iskola nehéz anyagi helyzetére, amelyben a szükségtelen különórák vállalhatatlan terhet jelentenek. Nem bírnak igazodni, Icám, ezeknek nem is a gyerek a fontos, csak hogy okoskodjanak. De a törvényt be kell tartanunk, sóhajtozott az igazgatónő.

A két osztály hit- és erkölcstan oktatását csütörtökön az ötödik órában tartották, amíg az alsósokat ebédelni vitték a melléképületbe, a többi felsősnek meg sportfoglalkozásokat szerveztek. Az egykori nemesi kúriából átalakított iskolaépületet dohos csend ülte meg, csak a hitoktatók mormolása szűrődött ki a megvetemedett ajtók résein át. A titkárnő ilyenkor aranyszegélyű csészében cukrozott kapucsínóport kevert a forró vízhez, és lassan, nyugodtan kortyolgatta.
segédlet
És mégis, mi a szart tanítsak nekik? Platónt? Hegelt?, berögzött mozdulattal simította hátra ritkuló haját, és a kulcsait csörgette, mint mindig, ha ideges volt. Semmiképpen ne káromkodást, Géza, kacarászott az igazgatónő, majd kezébe nyomott egy minisztériumból küldött brosúrát „Útmutató segédlet az állami általános iskolák erkölcstan órájának tanmenetéhez” állt a gémkapoccsal összefűzött lapok borítóján. Lapozott, majd rövid tanulmányozás után diadalmas hangon olvasta:

„Az erkölcstan tantárgy tanítására az alkalmazható, aki legalább hatvanórás pedagógus továbbképzés vagy szakirányú továbbképzés keretében elsajátította az erkölcstan oktatásához szükséges elméleti és módszertani ismereteket.” Na látod, hogy nem vagyok alkalmas, de az igazgatónő legyintett. Már beszéltem a minisztériummal, sokan vannak így. A körülményekre való tekintettel megkezdheted a munkát, ha közben jársz a továbbképzésre. A katolikus pap tartja a közigazgatási hivatalban.

A három gyerekből egy rendszerint beteg volt, a másik kettő leszegett fejjel, csendben hallgatott, amíg felolvasott egy rövid történetet. Lassan, tagoltan beszélt, ezzel elment legalább tíz perc. A következő tízben lediktálta a szöveg végén feltett kérdésekre a választ. A fennmaradó időben a gyerekek a füzet másik oldalára rajzot készítettek: törött lábú cinegét, bottal járó anyókát, gonosz tekintetű rablót – amiről a történet éppen szólt.
hogyan szólítja
Úgy tűnt, minden rendben megy, de egy novemberi napon az influenzajárvány miatt a három gyerek közül a két fiú hiányzott. Csak az a törékeny, szőke kislány várta a teremben, aki mindig némán, rémülten meredt rá, ha kérdezett valamit. A tanmenet szerint aznap a családi összetartozásról szóló történetet kellett feldolgozni, majd megválaszolni a szövegértést ellenőrző kérdéseket. Hogyan szólítja Anya a munkából hazatérő Apát?