VAGY
Behunyom a szemem,
az utcákon mindenki elfér:
hangok, virágok, vörös portölcsérek.
Indulhatok, ha tetszik,
lovagolva egy ólomkarikán;
kétoldalt a zsalugáterek
sötétzöldje kerepel.
Vagy hó esik.
Vagy rácsok óvnak, jégcsapok.
Sörényes kerti szék egy züllött kirakatban.
Indulhatok, istenem,
van lovam, pikulám.
A többi csak vér, velő.