Horgas Béla

KOPÁS-KODÁS A KANAPÉN

2014 január

KOPÁS-KODÁS A KANAPÉN

A bútor huzata sötétlila, inkább kék,
és ahogy elnézem ezen a hirtelen
kifényesedő novemberi reggelen,
látom, elég kopott.
Ülök ott,
mintha útszéli padon, a bal sarkában,
a keleti-déli ablakos szoba télies
fényében kiegyensúlyozottan, és
nem kérdezem, mihez képest elég
vagy minek kellene és hogyan
lehetne még lennie;
de ebbe most itt nem kapok bele:
milyen kopás-kodás is volna,
kapás és adás az egész,
nem tudom, de a lüktetés,
érzem, még megvan, fel-felhangzik
a szavakban, s mintha a kezemmel
húzott vonalakban is olyasféle élne.

kép | adobe.com