KÖNNYŰ ARANYBAN

Erőtlen, télvégi napban,
kisfiúk futnak könnyű aranyban

Fák ágbogán, mint a mézcsepp,
léggömbjei a felejtésnek:
sírásnak, tűznek, ölelésnek.

A levegőben halk surrogás,
egy-egy váratlan madárfütty
                  villan át,
egy-egy toll repül –
                  pára s füstfelhőcske repdes.

Hajlítom arcomat
                  forró kezedhez.

Versmondó | Horgas Péter