HANGZATOK: KÉSŐ DÉLUTÁN

Késő délután, mielőtt még a vihar ideérne,
az égbolt kékje egy darabon elfeketedik és
a horizontvonal alá rejtett üregekből kiszabaduló dübörgések,
mint fodros hasú felhőlények, fenyegetően közelednek,
hangzataik uralják
a nyitott erkélyajtón egymás hegyén-hátán bevágódó,
hallásom
színpadán ide-oda ugrálókat:
a szomszéd házból kilökődő agresszív gyerek-visítozás
tekervényeit,
mögötte két asszony felelgetős, röhintésekkel tagolt
artikulálatlanját,
az utcáról az aszfaltozó gép hörgését,
mentő szirénáját
(már át is húzott halláshatáromon),
lökhajtásos repülőt ellenkező irányban,
varjú-vartyogást háztetőről, mobiltelefonba
kiáltott káromkodást, beragadt
autóriasztó jajait,
és a jázminbokor ijedt csöndjét is végül;
s mert közben a nyomuló vihar villámai
a késő délutánt már késéllel hasogatják,
a nyugati bolton függeszkedő
nap elvörösödik,
és lebukik hirtelen a hegy
mögé.
A jégeső golyózápora aztán
elnémítja a késő délután hangzatait.

kép | Marek Piwnicki, unsplash.com