HOGYAN KELL TÖNKRETENNI AZ ÉLŐVILÁGOT

Luciferrel szólva: az ember kotyvaszt, s magát Istennek képzeli, ám elfecsérli, s rontja majd a főztet. 1860-ban – amikor Madách Lucifer szájába adta ezeket a szavakat – már volt kémia-ipar. Ma azonban követhetetlenül nő a vegykonyhákban kotyvasztott anyagok mennyisége, és tapasztalható a főzet – meg a világ elfecsérlése is. A tényeket akár kötetre terjedő számsorokkal is bizonyíthatnám, ám most írásom célja, hogy két esetet vezessek elő 1996 nyarából.

Az egyik eset a védett balatonföldvári platánsor pusztulása, a másik a vadgesztenyéket pusztító molylepke (Cameraria ohridella) megjelenése Magyarországon.

a pusztulás oka

Amikor kiszálltam a vonatból Balatonföldváron, fejbe vert az elém táruló kép. Fapusztulás látványából oly sok jutott nekem, hogy felvértezettnek hittem magam, ám ez a páncél Földváron gyengének bizonyult. Az ottani védett platánsornak csak egyetlen méltó párja volt hazánkban: az esztergomi. Most rá kellett döbbennem, hogy nincs már pár, az esztergomi egyedül maradt. Balatonföldváron nem az volt a feladatom, hogy javaslatot tegyek a fasor megmentésére, hanem hogy megállapítsam a pusztulás okát. Napok munkájába tellett, amíg a 3 kilométer hosszúságú fasor 184 platánfáját megvizsgáltam a gyökérnyaknál, törzsnél és szemrevételezhettem a lombkoronát. A 184 platán közül 158 még századunk elején elültetett idős példány, amelyből 157 darab vagy teljesen kiszáradt, vagy olyan csökevényes és egy-egy ágra kiterjedő levélzettel rendelkezik, hogy megmaradására nincs remény.

A sínek mellett 1 darab idős platán maradt hírmondónak, igen fontos híranyaggal. A fák törzse, koronája és egyes példányok gyökérnyak-vizsgálata arról tanúskodik, hogy a fákat a vasút által alkalmazott szokatlanul erős permetlé tette tönkre, mégpedig gyökerükön keresztül.

E tény látható bizonyítékai:

1. A fák egy részén található csökevényes levélzet-maradványok mindig az északi oldalon találhatók, a sínek felőli oldalon soha. A fák szállító szövetei a gyökérzet tápláló gyökereitől vezetnek a törzs háncsszövetébe és az ágakba. A sínek felőli elszáradás a törzsben hiányzó klorofillal együtt egyértelműen a pályatest felőli pusztítást igazolják.

2. A sínek északi oldalán lévő második fasor – egy fa kivételével – nem szenvedett károsodást, mert gyökerei nem érik el a pályatestet.

3. Hasonlóan nem károsodtak a sínek melletti fiatalabb platánok,mert gyökérzetük nem érte el a pályatestet. Ugyanilyen okból virulensek az egyszikű és kétszikű gyomnövények, valamint cserjék a sínek és a fasor közötti zónában.

4. Jellegzetes bizonyíték a 174. sorszámú fa, amely egészséges, ugyanis az átjáró rámpa betonépítménye elzárta gyökérzetét a vasúti szerelvényről kipermetezett növényméregtől.

Nem volt nehéz megállapítani a károkozó kilétét. A növényvédő szerek 740 készítményt tartalmazó 1996. évi listájában egyetlen szer szolgál fák és cserjék kiirtására: az Arsenal. Noha a MÁV a pályatest védelmében rendszeresen alkalmaz permetezést, 739 más lehetősége lett volna olyan vegyszert alkalmazni, amely az egy- vagy kétszikű, vagy minden lágyszárú gyomnövényt kipusztít. Az Arsenal az amerikai Cyanamid cég terméke, imazapir hatóanyaggal. Garantáltan minden növényt elpusztít. Az Arsenal a növényen belüli fehérjeszintézis gátlásával pusztít úgy, hogy meggátolja a fehérjék elemeinek, az aminósavaknak a fejlődését. Meg lehet bízni pusztító erejében, ahogyan az amerikai technológia tökéletesítette más pusztító eszközeit, a Vietnamban használt ,,Orange” lombperzselő vegyszert – vagy az atombombát.

A tisztesség megköveteli, hogy a forgalmazó cég ajánlásából idézzük az alábbi sorokat: ,,Az Arsenal felhasználásának tervezésekor nagy figyelemmel kell lenni arra, hogy ez a készítmény nem csak a lágyszárú növényeket, de a fás szárú cserjéket és fákat is elpusztítja, ha azokat a szertől nem védjük meg.”

Meg kell jegyeznem, hogy az Arsenal jelenlétét a Somogy megyei Növényvédelmi Szolgálat is kimutatta.

fatömeggyilkosság

Felmerül a kérdés, kinek állott érdekében e fatömeggyilkosság elkövetése? Nagy valószínűséggel senkinek. Csupán mindenki tette a dolgát azzal a beteges közönynyel és szakszerűtlenséggel, amely járványszerűen terjed az egész országban, talán mert nem kell tartani a következményektől.

A fasor vizsgálatának szomorú eredménye, hogy Balatonföldvár üdülőterületi hangulatát meghatározó védett fasor 157 (kb. 60 éves) egyedét ki kell vágni. Ezek után kiszámítottam a környezeti, táji és a pénzben jelentkező veszteséget. Az elszáradt fák évente a vegetációs időszakban 6160 kg oxigént termeltek, 8162 kg szén-dioxidot dolgoztak fel. A klímát a fasor környékén 651 m³ víz transpirációjá-val (párolgásával) javították. Árnyékvetületük 4235 m² fedettséget mutatnak. (Koronaalap x átlag tg 48° = 1,1). Ez a 3,2 kilométeres sétányon árnyat nyújtott a közlekedőknek és megakadályozta a parkoló autók felmelegedését. Jelentős tényező volt a fasor zaj- és rezgésvédelme, a sínek és a vízpart közti épületekre vonatkoztatva. A fasor kihatott a zajszint csökkenésére az épületekben, valamint mérsékelte az épületek rezgéskárosodását. A fasor jelentős védelmet nyújtott a vasúti pályatestnek az uralkodó északi és észak-nyugati szélnyomás ellen, valamint az esetleges hófúvásnál.

A fasort kora (lombtömege alapján 60 év körüli), egységes állománya, kiterjedése, valamint az, hogy Balatonföldvár városában meghatározó táji elem – tették alkalmassá megyei védettségre, ezért hiánya pótolhatatlan veszteséget okoz.

De a 60 év alatt eszközölt ráfordítások, a tönkrement száraz fák kivágása és elszállítása, újak ültetése és nem utolsósorban a környezeti károk szükségessé teszik a veszteség pénzbeni meghatározását 1996. évi árakon. Számításaim eredménye: a gondatlan permetezés 143 millió 655 ezer forint veszteséget okozott Balatonföldvár városának.

Ha figyelembe vesszük a fák lombveszteségét, a 60 év alatt ráfordított munkát, és azt a tényt, hogy 60 éves fa csak 60 év alatt pótolható, akkor a megállapított kárösszeg szerénynek tekinthető, amely messze alatta marad a Balatonföldvár városát ért veszteségnek.

egyszerű összefüggés

Ha a MÁV nem tér vissza a csak lágyszárúakat irtó gyomirtószerekhez, nagyon sok vasút menti fasortól kell még elbúcsúznunk. Valójában könnyen átlátható, egyszerű összefüggésről van szó. Adva van a sínpár a rajta közlekedő gyomirtó vasúttal, és mellette 4 méterre a platánsor. Ám itt is előállhat az egyszeri tömegétkeztető esete, ahol ételmérgezés történt, de elhangzott a konyhafőnök ajánlata: az okot ne a tisztaság hiányában, hanem ismeretlen tettesnél keressék.

Bonyolultabb összefüggéssel állunk szemben az 1996-ban tapasztalt tömeges vadgesztenye-károsodás esetében. E jelenségnek három szereplője van. Bemutatásuk hozzásegíthet bennünket a folyamat megértéséhez. A három szereplő: az áldozat, a kártevő, valamint a tett oka és következménye.

Az áldozat a vadgesztenye, melyet lógesztenyének vagy bokrétafának is hívnak, ám összetéveszthetetlen neve Aesculus hippocastanum. Kedvelt, nagy termetű díszfa, amely azonban nehezen tűri a városi környezetet. Nagyméretű, ujjasán összetett, rücskös levélzetét leperzseli a betonról és aszfaltról visszaverődő napsugár, ezért levelei már korán színeződnek, és augusztusban megkezdődik lombhullása. Enyhe októberben előfordul, hogy tavasznak érzi az időjárást, és új hajtásokat fejleszt. Ám ez a fát legyengíti, mert a jelenség olyan, mintha egy asszony évente kétszer szülne. Az így legyengült fa évről-évre kevésbé tud ellenállni a kórokozóknak és kártevőknek. A továbbiakhoz fontos tudni, hogy a vadgesztenye a Balkánról származik. A kártevő a vadgesztenyelevél-aknázómoly (Cameraria ohridella) új vendég hazánkban, így a forgalomban lévő szakkönyvekben sem szerepel. E kártevő a Balkánról került hozzánk. 1992-ben Olaszországban, 1993-ban Ausztriában találták meg, és már ugyanabban az évben Magyarország legdélibb részén is előfordult. 1994-ben a kártevő a Dunántúl déli részén nagy területen károsított. 1995 nyarán Budapesten is észleltük kártételét a XII. kerület, Budakeszi és Zugligeti úton, valamint a X. kerületben. Ez évi megfigyeléseink szerint a főváros egész területén kisebb-nagyobb mértékben megjelent a károsító. A budai kerületek közül a II. és a XII. kerületben legerősebb a fertőzés.

idő előtt elszáradnak

A vadgesztenyelevél-aknázómoly kártétele: a hernyó a levelekben rejtett módon a két bőrszövet között táplálkozik, melynek során a leveleken, az erek által határoltan kör alakú vagy hosszúkás aknákat készít. Az aknák a levél felületén jobban láthatók, mint a levél fonákján. Az aknák színe világos, illetve középen sötétbarna. Az aknákban a lárva fekete ürülékszemcséi is megtalálhatók. A károsított levelek korábban, idő előtt összesodródnak és elszáradnak. A fák esztétikai értéke és kondicionáló hatása nagymértékben károsodik.

A kártevő életmódjának kutatása külföldön és hazánkban is folyamatban van. A vadgesztenyelevél-aknázómoly az eddigi kutatások eredménye szerint több nemzedékű. Hazai megfigyelések szerint a vegetációs időszak alatt mintegy négy nemzedék fejlődik. Báb alakban a károsított levelekben telel át. A szabadban áttelelt bábokból repülnek ki – április végén, május elején, az időjárástól függően – a molylepkék. Az imágók a vadgesztenyelevelek színére rakják le a tojásokat. A tojásból kikelő hernyó azonnal berág a bőrszövet alá, és az ott lévő szövetekből táplálkozva fejlődik ki. így alakul ki a levelek károsításával az úgynevezett, „akna”. Ez a táplálkozási időszak mintegy 4-5 hétig tart, a kifejlett lárvák a levelekben bebábozódnak, majd kirepülnek az imágók. A kikelő molylepkék előszeretettel ülnek a fák törzsére és a környező növényekre, illetve berepülnek a nyitott ablakokon.

A vadgesztenyelevél-aknázómoly kártétele nagyon súlyos, a fák teljes pusztulását okozhatja. A védekezés ez ellen szinte lehetetlen, mert a vegyszerekkel (No-molt, Decis) nehéz eltalálni a rajzást megelőző állapotot.

A helyzet tehát nem biztató, ám legott reménytelenné válik, ha megismerkedünk a harmadik szereplővel, a tett okával és következményeivel.

A tett oka az üvegházhatás, melynek lényege, hogy a rövidhullámú napsugarak elérik a Földet, ahonnan hosszú hullámú sugarakban verődnek vissza, ám a képződött gázok miatt már nem tudnak visszajutni a világűrbe; csapdába esve a Föld felszínét melegítik. Ez a hatás bármely üvegházban vagy napon álló autóban tapasztalható. A belső hőmérséklet jelentősen meghaladja a külső hőmérsékletet.

emberi tevékenység

Az üvegházhatást okozó gázok az emberi tevékenység következtében keletkeznek, és egyre nagyobb mennyiségben fedik be a Föld felszínét. E gázok 55 százalékát a szén-dioxid alkotja, 24 százalékát a klórozott, fluorozott szénvegyületek teszik ki (CFC), míg a maradékon a metán osztozik (15%) a nitrogén oxidokkal (6%).

A legnagyobb tényező a szén-dioxid, amely az égésfolyamatok terméke. 1750-ben – az ipari forradalom előtt – még 275 milliomod részarányt képviselt a levegőben, ma pedig 355 milliomod részarányt. E 30 százalékos növekedésből 10 százalék az utolsó 30 évre esik, tehát a növekedés erősen felgyorsult. Ennek oka az olajszármazékok fokozott felhasználása (autóforgalom) és az erdőirtás. A növekvő szén-dioxid mennyiséggel szemben csökken a növényzet szén-dioxid felvevő kapacitása. A folyamat komolyságára utal, hogy az ENSZ tagállamok 1992. május 9-én keretegyezményt kötöttek az éghajlatváltozásról, a komolytalanságot viszont az jelzi, hogy a legtöbb aláíró nem tartja be az egyezményt. Az Egyesült Államok például az elmúlt 70 évben százszorosára – évi 70 millió tonnára – növelte klórtermelését, amely a világon termelt mennyiség egyharmada.

Bezárul a kör, eljutottunk a következményekhez.

A globális felmelegedés megváltoztatja a klímát. A Föld öt legmelegebb átlaghőmérsékletű évét ebben az évszázadban 1980 után mérték. 1 °C átlaghőmérséklet-növekedés jelentősége is óriási, ha meggondoljuk, hogy a jégkorszakban mindössze 5 °C-kal volt alacsonyabb a hőmérséklet, mint most. Néhány kiragadott budapesti mérés, az általában ingadozó középhőmérsékletekről:

1971 – 1980 átlaga 11,3 °C

1982 11,6 °C

1990 12,0 °C

1994 12,6 °C

Noha az ingadozásban visszaesések is vannak – például 1996 hűvösebb, mint az előző év –, a tendencia növekedést mutat.

A klímaváltozás következményei a vizek felmelegedése, a vízszint növekedése, áradások és száraz időszakok sűrűsödése, és a rovarok elszaporodása.

százezerféle vegyszer

Ezzel eljutottunk a vadgesztenyelevél-aknázómoly hazai megjelenésének magyarázatához, a hazai vadgesztenye állomány várható pusztulásának okához. A mintegy százezerféle vegyszer oly mennyiségben árasztja el a Földet, hogy jut belőle a fasorok közvetlen kipusztítására (Balatonföldvár), valamint az égéstermékekkel párosulva, a légkör fölé melegítő burát vonva, a rovarok közvetítésével a vadgesztenyék kipusztítására is.

Ezért használtam a két jelenségre az egyes számot, ezért nevezem esettanulmánynak, mert egyazon folyamat kétféle megnyilvánulásával találkoztunk 1996 nyarán. Az érett ananász ízét már vajsavas etilészterrel lehet helyettesíteni, és asztalunkon a virágok polivinilklorid származékok, megvalósult Lucifer mondása:
Az ember ezt, ha egykor ellesi,
Vegykonyhájában szintén megteszi!

felső kép | pexels.com