UGRÓGYAKORLATOK
2004 május
Az alapvicc
– Két nő kiugrik a tizedik emeletről, de az egyik csak órákkal később ér földet.
– Miért?
– Mert a szőke útközben eltévedt.
(Ál)tudományosan
– Két 53,6 kg súlyú test szabadesésben 64, 42 métert zuhan. Miként lehetséges, hogy az egyik test 3 óra 24 perc 19 másodperccel hosszabb idő alatt teszi meg ugyanazt a távolságot?
– A tudomány jelenlegi állása szerint ez fizikailag lehetetlen. Egyes, meg nem erősített, a paranormális jelenségeket vizsgáló kutatók kísérletei szerint azonban elképzelhető, hogy a hidrogén-peroxiddal kezelt haj káros sugárzásának hatására az agyi hullámok a gravitáció és a nehézkedés törvényével szembeszegülve random pályára térítik a testet, és akár órákig tartó levitációt képesek előidézni. A megfigyelések szerint ez a sugárzás különösen a nagyobb bevásárlóközpontok területén mérhető.
Szlengesen
– Figyuzzá, olyat kagylóztam, hogy behugyozol a röhögéstől, szóval van ez a két bige, felcsámpáznak a tizedikre, mit tudom én, biztos flepnisek vagy benyomtak, érted, a lényeg, hogy kidobják magukat, aztán az egyik rögtön kimurderol, elterül, mint a nagyalföld, bazmeg, ez azér nem semmi, érted, a másik meg csak nem toccsan, csak nem, mer az egy szőke cuncimókus, de olyan gyökér, hogy még ezt is elcseszi, és estében még elavázik erre-arra, érted.
– ?
– Jaj, bazmeg, minek verem a nyálam egy ilyen farokbálintnak, tök hülye vagy, most tényleg nem érted?
Mesésen
Egyszer volt, hol nem volt, túl az Üveghegyen, ahol a kurta farkú malac túr, vagy még azon is túl, élt két királylány. Az egyik szőke, mint a cseppentett méz, a másik fekete hajú, mint az ében, és olyan szépek voltak, hogy a napra lehetett nézni, de rájuk nem. Egy gonosz boszorkány megirigyelte a szépségüket és rettentő magas toronyba zárta őket, hogy az idők végezetéig ott senyvedjenek. Azt mondta akkor a fekete hajú királylány a szőkének:
– Én biz inkább kivetem magam ennek a rettentő toronynak a tetejéről a feneketlen mélységbe, s halálnak halálával halok, mintsem életem végéig itt raboskodjak!
Azzal kiugrott az ablakon.
A szőke királylány már éppen utána lépett, amikor arra szállt táltos lován egy hős királyfi, és nyergébe kapta. Igen ám, de a menekülőket megpillantotta a gonosz boszorkány legkisebbik fia, a hétfejű sárkány. Utánuk eredt, és megvívott a királyfival, aki levágta mind a hét fejét. Akkor előállt a tizennégy fejű sárkány, de a hős királyfi azzal is elbánt. A boszorkány legidősebb fia, a huszonegy fejű sárkány bizony megizzasztotta, meg is sebesült, meg is pörkölődött, mégis legyőzte. Már-már azt hitték, megmenekültek, de akkor nagy vijjogva rájuk tört a gonosz boszorkány. Hét nap, hét éjjel küzdött a szegény királyfi, mire megbirkózott a szörnyű erejű banyával, s kimerülten hanyatlott a türelmesen várakozó királylány karjaiba.
Az megrázta szőke fürtjeit, egyet-kettőt szipákolt, majd felsikoltott:
– Királyfi, te nem Old Spice-t használsz? Nekem bizonyíték kell, nem ígéret!
És kivetette magát a táltos paripa nyergéből.
Feminista
Két asszony, akiket a férfisoviniszta társadalom arra kényszerített, hogy feladják álmaikat, elunva a munkahelyi zaklatásokat, megkeseredve az egyenlőtlen fizetésektől és az otthoni házimunkától, besavanyodva a gyermekeik nevelése miatt otthon töltött évekbe, elhatározza, hogy tiltakozásképpen leveti magát a mélybe. Megcsókolják egymást és egyszerre lépnek át a peremen, és a szőke nem azért ér le később, mint az undorítóan kirekesztő, megbélyegző, és az emberi jogokat sértő szőke nős viccek állítják, egy szőke nő ugyanis éppen olyan értelmi képességekkel rendelkezik, mint egy szőke férfi, sőt, jobbakkal, és egyébként is érzékenyebb, kreatívabb és a kommunikációs készsége is sokkal fejlettebb, tehát nem azért ér le később, mert szellemileg elmaradottabb, hanem mert a modern nőnek még arra sincs ideje, hogy nyugodtan megölje magát, állandóan ide-oda rohangál, a munka mellett, ugye, ott a takarítás, a főzés, a gyerekek…
Híradó
– Stábunk a ház gondnokától tudta meg, hogy ma este fél hétkor a járdát söpörve egy eddig azonosítatlan harminc év körüli, barna hajú nő szétroncsolódott testére bukkant. Azonnal értesítette a mentőket, akik a helyszínre siettek, de már nem tudtak segíteni.
A nyomozás nagy erőkkel folyik, a rendőrség a ház összes lakóját felkeresi, hogy megtudjuk: önszántából vetett-e véget életének ez a fiatal nő vagy gyilkosság történt. Itt állunk a már elszállított tetem helyén, és a nyomozást vezető főhadnagyot kérdezem: tudnak már valamit az áldozatról?
– Sajnos ebben a pill…
– Úristen! Feri, vegyed, vegyed! Jesszusom, még egy hulla, és egyenesen a főhadnagy fejére! Hát ilyet még! Egy szőke nő…
Horror
A gótikus kastély tetejét csak a hold metsző fénye világította meg. A két nő reszketve állt a rémisztő torzpofájú kőgnómok között, és az egyre növekvő árnyak elől a tető széle felé húzódtak. Ekkor sátáni kacajt hallottak, órási denevér húzott át a fejük felett. A tetőre vezető ajtó halk nyikordulással kinyílt, és a holdsugár egy fekete kesztyűbe bújtatott kézre vetült, amely hatalmas bárdot szorongatott. A két nő örjöngő félelmében sikoltozva leugrott az épület tetejéről. Ebben a pillanatban a második emeleti ablak fehér függönyei meglibbentek és egy szőrös kar estében berántotta az egyik zuhanó testet. A folyosó vörös padlóján fekvő nő arra tért magához ájulatából, hogy egy farkasformájú szörnyeteg hajol fölé, szőke haját szagolgatja, és rávigyorog; kiugró, éles metszőfogán vérfolt sötétlett a komor gyertyafényben. Kétségbeesetten kúszott az egyik szoba ajtaja felé, ám újra felharsant a csúfondáros kacagás, s az iszonyatos erővel berobbanó, jeges szélvihar végigsöpört a folyosón, felragadta a kapálózó nőt és az ablak felé lökte.
Ebben a pillanatban villámlás vágott a kastélypark százéves tölgyfájába, de a mindent betöltő mennydörgés közepette is jól hallatszott a szőke nő hangja:
– Jé, fényképeznek?
Homéroszi
S most, Múzsák, ti beszéltek, mondjátok, miként megesett,
hogy két hókarú szép asszony fölhágott a magasba,
fellegtorlaszoló, büszke Zeusz trónjánál is magasabbra,
s álltak a jólépült város felett rettentőn remegőn inaikban
éjszín fürtös az egyik, a másik szőkehajú, mint Meneláosz,
s leszökelltek, szívük-lelkük nemmúló nagy fájdalom érte,
egynek szemét a homály betakarta, ám az aranyfejűn megesett
a haláltalan isteni szív, és tenyerére emelte a mennykövező,
emberek, istenek atyja, s szólt görbén fölfele nézve:
jaj, mit cselekedtél, balga leányom, te halandó,
lásd, szép társad porbahanyatlott, kedves lelke
kiszökkent már fehér foga szűk kerítésén, elinalt,
tán követni kívánod e gyászos véget és velehalnál?
Bólintott akkor szőke fejével a kevélylelkű halandó,
s megharagudott fellegnövelő Zeusz rettenetesmód,
lelökte szörnyű nagy erejével az olümposzi égből,
földrebukott és érc-álomba merült a szegény ott.