TAVASZ VAN

Szemöldökei ahol vé-alakban 
összeérnek, ahol egymásba hajol két lassú szemöldökív az
orr vonalánál, találkozva egy okos homlok alatt, hajtól
is takarva kissé, hágók és vízmosta ereszkedők
metszéspontjában, ahol érintkeznek, majd eltávolodnak a
ráncok és eljut a tekintet is, házsorok fölött, hegyek
felé, nyugati irányba, ahol majd valaki szája sarkában
elmerül a nap
járnak ajkain, hajolnak a mélység fölé,
leszánkáznak nyelvén, csusszannak seggen a mérlegig,
kiáltozás, ijedt zuhanás, fűrész, hús, zsákok, kosarak az
arcon, kaparászik az élet,
létrákat a fülhöz hoznak,
törnek a fogak,
combok, térdek fölfelé,
tusakodás, szoknyaszakadás, verítékben a fül már, ,,tavasz
van”, röhécselik, ,,tavasz van”, sípcsontok, medencecsontok
a jégen,
szerkezetet tolva jönnek, meztelen mind,
egyikük a kéménynél trombitál, már itt járnak,
dől a bódé,
gurul a tojás,
a narancs a Körútra,
tavasz van,
vízzé válik ez a délután is, lebeg a
Margitsziget, hó, eső, levélhullás a szempillák
rezdülése.

kép | adobe.com