Hegedűs Gábor

VALÓDI

2009 augusztus

VALÓDI

Indítsunk József Attilával: „az igazat mondd, ne csak a valódit”.

Vajon miért hatott villámcsapásként Nemes Nagy Ágnesre egy gólyafészek látványa[1], miért érezte egészen másnak, mint amilyennek Petőfi versei nyomán elgondolta? Nem tudom, nekem sosem volt ilyen érzésem. Hiába kerestem, arra sem sikerült rájönnöm, hol olvashatott Petőfinél gólyafészekről szóló leírást. Az Irodalmi Szénaboglyából származó idézet egésze Az alföldre utal, amelyben nem hogy gólyafészek, de gólya sincs (hiába állítja pl. a magyar Wikipédia is, hogy van). Valahol bizonyára olvasott, esetleg emlékképekből összeállította, és nem érezte valódinak – talán hiányzott a képből a guanó, ami látványos a fészket tartó villanyoszlop körül a földön, vagy a kémény körül a tetőn.

egy gebe a főszereplő

Sok évtizeddel ezelőtt a hódmezővásárhelyi Tornyai János Múzeum tárlatvezetője mesélte: két, Vastagh György képeit kedvelő látogató Tornyai füle hallatára kritizálta Bús magyar sors című képét, amelyen egy gebe a főszereplő. Amikor odáig jutottak, nem is ló az, Tornyai közbeszólt: persze hogy nem ló – festmény. Petőfi sem gólyát írt, hanem verset, a versében sincs gólya, csak szavak – hogy szavai milyen gólyát vagy gólyafészket elevenítenek meg bennünk, tőlünk is, emberi kapcsolatainktól is függ.

A Liget-estéken[2] általában művészi ábrázolásokkal foglalkozunk, én azonban nem művész, hanem matematikus vagyok (matematikát is lehet művészi szinten művelni, de ez keveseknek sikerül – nem tartozom közéjük). Nekem is gondot okoz, ha egy képet nem tudok összehozni avval, amit ábrázol. Azokat a képeket, amelyekkel én foglalkozom, modelleknek nevezik. Ezek a képek a gazdaság valamilyen darabkáját informatikai, ritkábban matematikai eszközökkel tükrözik. Amikor egy modell nem illeszkedik eléggé tárgyához, elképesztő dolgokat láthatunk. Egyetemista koromban hallottam Prékopa András tanáromtól a példát: tömegétkeztetést szerettek volna minimális költséggel megoldani, ennek érdekében az élelmiszerek tápanyagtartalmát és árát szembeállították az ember napi szükségletével, és kijött: legjobb, ha mindenki kap naponta 18 liter ecetet (pontosan evvel az eredménnyel később magam is találkoztam).

A képtelen eredményből nem az következik, hogy az egésznek semmi értelme, ahogyan egy mázolmány vagy egy félig se kész kép ürügyén nem kell a festészetet temetni. Hasonló elveken alapuló, teljesebb modellekkel már akkor is igényes étrendeket állítottak össze (amit láttam, az is eljutott az értelmes eredményig). Mégis mindenkinek az emlékezetében megragadt az első, még képtelen változat, amely ebben a minőségében azóta sem páratlan. Ha az eredmény nyilvánvalóan rossz, tudni lehetett, hogy a modell rossz, fontos dolgok hiányoznak belőle, vagy rosszak benne. Amikor úgy rossz, hogy ez használói számára nem nyilvánvaló, akkor tud igazán kárt okozni!

a modell szépsége

Hogyan kapcsolódik Petőfihez a táplálási probléma (ez az előbbi matematikai modell neve)? Közvetlenül sehogy, de közvetítőként nézzük a repülőgép-modelleket. Az ipari formatervezés bevett művészeti ág, de az ide is beépülő matematikai modellek szépségét kevesen érzékelik. (Közbevetőleg, ez a szépség létezik! A hozzárendelési feladat magyar módszerének 50. születésnapján nemzetközi ünnepség volt az Akadémián, ahol a külföldi résztvevők mutogatták, és tört magyarsággal idézték azt a Matematikai Lapokban megjelent Egerváry Jenő-cikket, amelynek alapján az amerikai Harold Kuhn 1955-ben megalkotta a módszert. A modell szépsége megérte a birkózást a magyar nyelvvel. Péter Rózsa tanáromtól hallottam egyik, a matematika alapjairól szóló előadásában: figyeljenek a fasorban a hulló levelekre. Fasor a körútmentes gráf, fa ennek egy összefüggő komponense, hulló levél az egyetlen csúcsból álló komponens, a többi levélbe pont egy él fut be.)

Milyenek lehetnek a repülőgép-modellek?

– Formára, színre egyező kis minta az íróasztalon vagy a játékpolcon.

– Formára egyező minta a szélcsatornában (ha hangsebességhez közel repül a gép, akkor méretre is egyeznie kell).

– Forma- és mérethelyes minta tűzoltó gyakorlathoz.

– Csak a pilótafülke a vezetés gyakorlásához (számítógéppel imitálva, ami kint látható).

– Számítógépes animáció a tervek megjelenítéseképp. Helyesebben a tervek egésze, amelyek egy részének animáció a megjelenési formája.

– Verbális leírás a terv (vagy csak az első vázlatok) mellé a fejlesztés pénzügyi fedezetének megnyerése érdekében.

Itt hagyjuk abba, mert az utolsó mutat valami halvány hasonlóságot a Petőfi-versekből eredő emlékképpel: bizonyára kiemeli a tervezett tárgy kellemes érzeteket keltő tulajdonságait, és igyekszik elkerülni a guanó megfelelőjét.

akkor csalunk

Egy modell meghatározott célokra készül, véletlenül ugyan másra is jó lehet, de az ilyen véletlenek ritkák. (A holnapra várható időjárás térképe mire jó még? Anyaga ugyan hasznosítható, de ha repülőt hajtogatunk belőle, és szélnek eresztjük, már semmi köze egy időjárási térképhez.) Ha egy modellt olyasmire használunk, amire nem tudjuk, alkalmas-e, különösen, ha tudjuk, hogy alkalmatlan, akkor csalunk. Nagytekintélyű dolgot tüntetünk fel elegendő alap nélkül ugyan, de a tájékozatlanok számára hihetően valaminek az igazolásaként. Primitívebb csalás, ha az eredmény csak látszólag a modellé, mert módosítottuk. A csalót, ha kiderül a csalás, valamiképp elítélik. Így van rendjén akkor is, ha utóbb kiderülhet, csalásával eltalálta az igazságot (nem ismétlem meg Feyerabend Galilei példáját: hogyan csalt – és sértette meg a tudományos kutatás számos szabályát – a tudós eredményei bemutatásakor).

Csalt Petőfi, amikor a gólyafészket annyival előnyösebbnek írta le a valóságosnál (vagy írt valamit, amit úgy lehetett érteni), hogy a különbséggel Nemes Nagy Ágnest elképesztette (engem meg nem)? Karl Friedrich Hieronymus csalt, amikor előadta történeteit, amelyek később, pl. Gottfried August Bürger tollából Münchhausen báró kalandjaiként váltak ismertté? Jules Verne csalt, amikor A Két Kip Testvér című munkáját arra alapozta, hogy a friss halott szeméről készült fényképen felfedezhető, mit látott utoljára? Csalnak a fantasztikus regények írói, ha olyan állításokat is megfogalmaznak, amelyekről tudják, nem igazak? Galilei vagy a borsók számát az elmélethez igazító Mendel példája mutatja, hogy a tudományban sem mindig egyszerű megállapítani, mi igaz, vagy akárcsak valódi. Pedig a tudományos ábrázolás jelentése alig függ az olvasó személyiségétől és emberi kapcsolataitól.

  1. A jegyzet egy Nemes Nagy Ágnes-idézethez készült. Az idézet: „Két gólyafészek van. Az egyiket Petőfi írta, még iskoláskorunkban, délibábos éggel és sok kövér gulyával együtt. A másik a valódi gólyafészek.
    Mindenkinek merném ajánlani: nézzen meg egyszer egy gólyafészket, ha módja van rá. Úgy hat, mint a villámcsapás. A szemle után esetleg évekig eltarthat, míg az ember némi hasonlóságot fedez fel rajta a Petőfi-félével. Pedig Petőfi csodálatosan megbízható.
    Kevés dolog elképesztőbb, mint a tárgy és a vélemény szembesítése.” (Gólyafészek)
  2. A Kell egy jó szó című előadás- és beszélgetés-sorozatról van szó
kép | adobe.com