Novotny Gergely

HASONLÍT, NEM HASONLÍT

1995 február

HASONLÍT, NEM HASONLÍT

Hasonlít a hóhér az áldozatához, amúgy hasonlít, van szája, haja, nem ugyanolyan, de azért hasonlít, foga is van, hasonlít, az orvos is hasonlít a beteghez, nem olyan, talán máshogy öltözik, öltözhetne éppen úgy, mert van keze, lába, alkatilag hasonló, és lélegzik, lélegzik, van lelke, vagyis feltehető, hogy van hagyományosan nevezett lelke, nevezett, hagyományosan, hasonlít, például hasonlít a megszületése, kár is vitatkozni, de lehet, hogy éppen ezen lehet vitatkozni, mert az a kis különbség számít, hogy ő hóhér, a másik pedig áldozat, de állítólag ezt nem lehet sokáig fenntartani, mert hasonlít, és előbb-utóbb kiderül, hogy nem más, és neki is a kivégeztetés a vége, eleje;  

csupasz koponyájuk

hasonlít, és a kicsi különbség eltakarja a nagy hasonlóságot, eltakarja, vége, eleje, hasonlít, a véget eltakarja, hogy lelke lenne, hogy napozott-e, az is lehet, hogy mind a kettő napozott, de lehet, hogy az egyik napozott, a másik nem, de amúgy hasonlít, az egyik hóhér, a másik áldozat, vagyis nem kell ilyen messzire menni, egyáltalán nem érdemes menni, hiszen hasonlított, ahogy mentek, ahogy iskolába mentek, ahogy a lábukat emelgették, akkoriban hasonlítottak, mért ne hasonlítottak volna, ha nem tudnád, nem tudnád megmondani, hogy ki lett a hóhér és az áldozat, ha csak a szőrszálakat néznéd, meg a sejteket, volt idő, mikor nem tudtad megállapítani, hiszen akkoriban hasonlítottak, és később újra hasonlítani fognak, a csupasz koponyájuk hasonlítani fog, felemel a kezével valamit az egyik, majdnem ugyanúgy emel fel a kezével valamit a másik, a különbség nem nagy, de éppen a különbség a fontos, hogy az egyik hóhér legyen, a másik áldozat, hogy az egyik kínozza a másikat, de azért nincs olyan nagy különbség, mert aki kínoz, az is tudna kínlódni, és azért kínoz, mert ismeri a kínokat és tudja, hogy a másik kínlódik, hasonlítanak és hisznek valamiben, igaz, hogy nem ugyanabban, de ugyanúgy, majdnem ugyanabban hisznek, és fohászkodnak, nem ugyanúgy fohászkodnak, de hasonlóan, alig lehet megkülönböztetni, ahogy fohászkodnak, pedig az egyik megöli a másikat, de attól még hasonlítanak, és aki megöl, azt is megölik, vagyis meghal,

vagyis nincs különbség, vagyis van különbség, csak az nem lényeges, mert ég van fölöttünk, mind a kettő fölött az ég és a történelem, ami régebb óta van, mint ők voltak, vagyis voltunk, és mindenki fölött az van, és így egyformák ők abban is, hogy valami hasonló van fölöttük, de egy kis különbség azért van, és az a kis különbség a fontos, mert különben hasonlítanak, messziről össze lehetne őket téveszteni, ahogy tátognak, hogy lélegzetet vegyenek, hasonlítanak, ahogy lépnek és beszélnek, mert mind a ketten tudnak beszélni, és nem minden élőlény tud beszélni, a sejtjeik egyformák,de bizonyos dolgokban más a történetük, kérdezem tőled, mért dühít, hogy hasonlítanak, és ha nem tudnád, hogy az egyik elítélt, és a másik ki fogja végezni;

mért őrjöngsz a dühtől, hogy össze is lehetne téveszteni őket, annyira hasonlítanak, és ha nem tudnád, hogy az egyik elítélt, a másik pedig ki fogja végezni, nem is tudnád a különbséget, mert amúgy nem látszik, ha van egyáltalán különbség, mert annyira hasonlítanak, és ha máshol találkoznál velük, találkoztál velük, találkozni fogsz velük, másutt nem tudod megállapítani a különbséget, mert akkora különbség nincs, hogy ha nincs rajtuk a megkülönböztető jel, akkor nem veszed észre a különbséget, mert magadtól nem is jut eszedbe, hogy megkülönböztesd őket, mert miért is tennéd, de ha rajtuk a jel, és tudod a jel jelentőségét, akkor már meg tudod különböztetni őket, bár csak a jel a különbség, mert hasonlítanak egymáshoz, s ha a jeleket kicserélnéd — azt is meg lehetne tenni —, és a kicserélt jelek azt jelentenék, hogy szerepet váltottak, és annak nem is lenne különösebb akadálya, mert hiszen hasonlítanak egymáshoz, és ha szerepet váltanak, abban az esetben újra különbség lenne köztük, de megfordítva, és hasonlók lennének megint, mert hiszen csak szerepet váltottak;  

legyen, ami nincs

mért szereted a különbséget, azt kérdezem tőled, mért olyan fontos neked a különbség, mért akarod vadul bizonyítani és mért nem engeded el a torkom, mért szorongatod, hiszen én komolyan mondom, hogy hasonlók, és nem szeretnék változtatni, és nem is tudok, és nem is tehetem meg, hiszen a tájékozódás szempontjából a különbség fontos — talán csak azért fontos, mert a játékot úgy játsszuk, hogy a különbség legyen a fontos, pedig akkora a hasonlóság, hogy a különféle jeleket ki is lehetne cserélni, de te veszettül ragaszkodsz a különbségekhez, de éppen ebben hasonlítasz, mert neki is fontos a különbség, csak amúgy nincs különbség, csak fontos, hogy legyen különbség, vagyis legyen, ami nincs, vagyis ami nincs, az fontos, annyira fontos, ami nincs, hogy meg tudnál érte fojtani, mert félsz, hogy ha én tartanám fontosnak a különbséget, mondjuk másféle különbséget, én fojtanálak meg, pedig mind a ketten előbb-utóbb egyformán megfulladunk, természetesen erről van szó, hogy ki előbb, ki utóbb;

de nem egészen, mert a különbség fontos, ha nem lenne különbség, eltévednénk, tehát szükségünk van különbségre, és a hasonlósággal nem tudnánk semmire sem menni, nem tudnánk osztályozni, és ha nem tudsz osztályozni, neked elborul a tekinteted, mert nem tapogathat az ember csak úgy vaktában, ha csak a hasonlóságokkal foglalkoznál, zavar keletkezne, csak a megkülönböztetés szerint lehet osztályozni, hiába nincs különbség, vagy nagy a hasonlóság, vagy éppen a lényegben van a hasonlóság, ha neked a különbségek kellenek, hiszen egész életedben csak különbségekkel foglalkoztál, és saját magad is különböző akartál lenni és kerested a különbségeket, és elöntene a düh, ha valaki azt mondaná, hogy nincs különbség, hiszen minden ezen a különbségen alapult éppen, szép is lenne elkenni, nagyon sokat jelent, hogy van különbség annak, aki mindent éppen arra tett föl, hogy különbség van, tessék, én megadom magam és ez a különbség;

amúgy ugyanott élünk és ugyanaz a keret, vagyis megszületünk és meghalunk és sejtekből állunk, de ez nem fontos, csak az a fontos, hogy te hóhér vagy, én pedig áldozat, vagy én vagyok hóhér és te áldozat, ez az, ami számít és nem az a közösség, vagyis a hasonlóság, hogy mind a ketten valamiféle élőlények vagyunk, mit is lehetne kezdeni ezzel a hasonlósággal, minden értelmetlenné és értéktelenné válna, ha nem a különbséget venném figyelembe, vagyis te nem a különbséget vennéd figyelembe;

ahol különbség van

mit kezdhetek azzal, hogy egyformák vagyunk, hiszen éppen azt szeretném bizonyítani, vagyis főleg arra törekszem, hogy legyen köztünk különbség, és az értékeim azon múlnak, hogy különbségek vannak köztünk, ezt nem lehet elmismásolni, szőnyeg alá söpörni, még mit nem, undorodom attól, aki nem ismeri el ezeket a különbségeket, hiszen annak is csak az a fontos, hogy különbség legyen, és oda tartozzon, ahol különbség van, és ne oda, ahol minden egyformán jelentős, ahol hasonlítanak egymáshoz, mert ebben a versenyfutásban éppen a különbségeket mérik, és nem lehet letagadni, hogy különbségek vannak, és vannak nyertesek, nyertes akarok lenni, és a nyerésnek az a lényege, hogy van különbség;

ha nem lenne különbség, nem lenne értelme a nyerésnek sem, vagyis te úgy gondolod, vagy én úgy gondolom, vagyis kölcsönösen úgy gondoljuk, egyformán úgy gondoljuk, hogy nagyon fontos a különbség, de egyformák vagyunk abban, hogy hiszünk a különbség jelentőségében, és ebben a hitben mégiscsak egyformák vagyunk, hiszünk valamiben, és az sem mindegy és nem is akármi, hogy egyformán hiszünk-e valamiben, még ha egészen másban is, és engem ne akarjon senki veled egyenlővé tenni, mert az nem nyugtatna meg a legkevésbé sem, a verseny lényege a különbség, a hasonlóság nem fontos, mert azzal nem lehet semmit sem kezdeni, csak tagadni lehet, hasonlít, nem hasonlít.

 kép | shutterstock.com