REGGEL

Kulcslyukon át húz be a virradat.
Mint pálcányi lézersugár hasít
a még éjszakát markolászó
nehéz függönyökbe.
Fényjel ez, hogy a napra készen
összeszedd magad;
mocorog, fészkét rakja lassan,
tollászkodik a gondolat.
Miért vagy itt ma reggel? Belakni a teret,
légűr-töltelék, egy akarat
hús-lerakata?
Köpenyem magamra kapom,
kitessékelem az éjt az ablakon.
Kezdődik
harmincegyezer huszonhatodik
napom.

kép | Nadiia Ploshchenko, unsplash.com