Csengery Kristóf

HAGYD EL MAGAD

2001 július

HAGYD EL MAGAD

Míg a fejgörcs jól belehúz, erősít,
mintha edzést tartana sportoló, vagy
ütne vésővel koponyádba rést egy
            ostoba szobrász,

légy te is résen: ha az enyhület ké-
sik, ne várd lustán. Ne habozz figyelni
éberen, sőt elfogulatlanul mind-
            azt, ami benned

dúl. (Gyerekként is gyakoroltad ezt – de
hányszor! –, egy ugrásra a Múzeumtól:
dolgozott zümmögve a fürge fúró
            szájüregedben,

s nem panaszkodtál.) Csak akarni kell, egy
perc, s felülről nézel a szenvedőre:
önmagadra. Hogy te vagy, az se biztos
            már csak a három

jól kimért lépés, amely el s leválaszt
attól és arról, ami itt személyes,
mert a görcs nem szűnik ugyan, de közben
            azt, aki érzi,

elhagyod. Hagyd el magad (és ne hagyd el),
míg a fejfájás belehúz, erősít;
míg akármely rossz – kicsi, nagy – lebírna:
            légy te a másik.

 
kép | Fraser Downie, flickr.com