GYALOGJÁRÓ
2001 szeptember
1
AZ UTCA RITMUSA
— pictura —
Autó. Ürülék. Autó.
Kuka. Autó. Ürülék.
Hókupac. Konténer. Autó.
Ürülék. Csikk. Szétkotort szemét.
Gödör, palló. Cipő. Szórólap.
Autó. Autó. Sitthalom.
Ürülék. Fácska. Ürülék.
Kuka. Guberáns. Siralom.
Póráz. Kutyuska (ürül épp).
Mobil és gazdi (örül; szép).
Lányok. Asszonyok. Autó. Motor.
Pesti Est. Szél (lapoz). Por.
Ürülék. Ürülék. Ürülék.
2
ÓDA A JÁRDASZÉLRŐL
— sententia —
Nem borzongató Boreász
(aki északon tanyáz),
Nem is a zizegő Zephyr
(mely fénylik, mint a zafír),
Nem is a forró fejű Főn
(mely levelet se hagy a fán),
Nem is a híres nyugati szél
(róla az angyali Shelley szól),
Nem tájfun és nem hurrikán
(e két gazember huligán),
Nem is a szélcsend vagy a szellő
(naplopó mind, semmirekellő):
Hősöm a derék járdaszél.
Uccu ne, lantom! róla zenélj!
A járdaszél nem törtető,
Mit neki zordon hegytető!
Sas lelke nem száll: nincs neki,
A föntit (elvből!) megveti,
Magasba nem tör, föl se néz,
így hát nem gyötri szédülés,
A lent a hazája, az alacsony,
Neki a flaszterszint: plafon,
Ott lengedez (leng, nem suhan!),
S szüntelen jár-kel: dolga van.
Amit csak fellel, belékotor,
Szerteszét száll az utcapor,
Kóbor kutyaként jár e szél
— Innen a neve: járdaszél —,
Szimatol, turkál, sepreget,
Nyalja a sáros vizeket,
Minden mocsokra, koszra vevő,
Akár a végeden idő,
Vagyis a nagy történelem —
Én éppen ezért kedvelem.
(A járdaszélen így merengett
a költő, míg a lantja zengett.)