GUTTENBERG MÉLTATÁSA
2005 december
Az enyémmé pecsételő
s miénkké baráti ragok
s a szemhatárt tágítva képzők
sereggé sokasodtatok
mint a rizs kukorica krumpli
a könyvnyomtatás legyen áldott
nem egyszeri festmény szobor
táplálhatja a nagyvilágot
rézbőrűt feketét fehéret
mállik a kő fakul a szín
másolaton bosszankodol
bántó hiányosságain
bezzeg százezer-milliószám
szétrajzó szavak mondatok
a tudást a szélrózsa minden
útjára vitték nyomtatott
bölcsesség keletre nyugatra
eljuthatott északra délre
jelekből tanulva az ember
az egyetértést így elérte
még a testvériséget is
hála a betű erejének
föltűnsz békesség délibábja
ha a szomszéd gondját megérted
az igazság sokszorosítva
nem az enyészetnek kitett
kopárrá Bizánc ridegülhet
de falun is élsz ismeret