Géher István

„…CSAK EGY GYÖKÉR…”

1998 november

„…CSAK EGY GYÖKÉR…”

a változó víz föld alatti fészke
a hely, ahonnan ezek a szavak
kibontják magukat, ahonnan fényre
kívánkoznak, hogy átbomoljanak
az idegen közegből… átitat
a kívánság akármit, viszi végbe
a lehetetlent — ez az áhítat
mindannyiszor a semmit hozza létre:
(hétről hétre) felhozza felszínére
a hiányt, melynek nyoma sem marad,
ha más lelkekben önmagát felélte:
övé lett mind, de mind csak mint anyag…
átszellemülsz, a szavad megered —
hová ereszt a csend most gyökeret?

kép | Matthias Ripp, flickr.com