„… AZ ÉVSZAK: ARRA …”

mire késztet a senkiföldje-évszak?
(tavasznak még tél, télnek már tavasz.)
kivirágzanék magamtól, de épp csak
játékból, mert nem lehet ugyanaz
a színjáték és a termékeny élet,
a fűtött belső tér és kint a fagy –
kiléphetnék, de eljátszani félek
azt, ami bennem megteremne… vagy

hagyjuk rá a játékra, hogy mivé lesz?
(írtam, ahogy jött – megírtam, mi van?)
a termésem, szonett szonettre: bár ez
lehetnék én, bezárva most magam…
de nyitva van az év, a szín, előre látszunk:
a játszók, a jövőbe eltemetve, játsszunk?

kép | adobe.com