„… ÁT NAPONTA…”

veszélyes forgatag: összekeverni
verssel az életet, nincs irgalom,
csak örvénylő erő van, a kegyelmi
állapot kegyetlen — megírhatom
a rosszat jól, de erre rámehet
több emberélet… mind pótolható
egy-egy verssel? a halálon vegyek
erőt, mesterségesen? ami jó

a világon, a (nem kézzel csinált)
lélek műve. s a mű: hamis tanú?
ha kísértet jár napjaimon át,
nyoma van. éjszakáimba néz a fiú…
lelketlenül, két világ közt, kitéve
a sodródásnak: írok — de mi végre?

kép | Janet Matthews, lensculture.com