TIZEDIK NAP-MONOLÓG
2009 május
Az mondja, aki néz, ahelyett,
hogy szólna. Fénylik benne,
mint nyállal bevont savanyú cukor,
hogy ő most néz inkább, ahelyett,
hogy szólna. Annyiszor nézte már,
ahogy lemegy a Nap
vagy akárki a lépcsőn a boltba,
vagy úgy megy le a Nap,
mint akárki a boltba, úgy, hogy ő
inkább szólna. Ha nézni
nem tudna, most szólna. De oda
nem néz inkább, ahol nem megy a Nap,
és nem megy senki a boltba, vagy
nem úgy megy a Nap, ahogy akárki
a lépcsőn a boltba. De most odaszólna.
De odanéz inkább,
ahol nem néz senki, csak fénylik
benne, azt mondja, fénylik benne,
hogy nem néz senki, és senki
se szólna. Fénylik benne, mint nyállal
bevont savanyú cukor, hogy lemegy a Nap,
és senki se szólna. Annyiszor nézte,
hogy az, aki nézte, már nézni se tudja.
De ő meg nézi, ahelyett, hogy szólna.