FLORENTINO ARIZA VALLOMÁSA
2009 június
Fülledt meleg van. A narancsfák
ágain érik a csend, s mégis régi lépéseid
hallani a megkopott utcaköveken.
Most fogom kezed. Kezemmel
összekötik a ráncok,
és a mással szorított szorítások.
Egymásba ringunk – mást mit is
tehetnénk? A mi korunkban
már minden könnyelműség.
Egy lélegzet, egy koktél, egy pohár,
és ötvenvalahány év végén egy
tarka szívószál – kacskaringós, de a célnak megfelel.
Jólesik egy-két korty,
ha kissé már langyos is,
jólesik az olvadt jég íze,
a málló, kicsit savanyú zamat;
jólesik, hogy megint látlak,
és most jólesik,
hogy azelőtt nem láttalak.