megtépázott éjszakák után bontogatom így halkan
hajam csomókba száradt minden titkát
amit nem mondok el neked hajnalban
hogy ma sem aludtam nálad
inkább beültem egy ismeretlen taxiba
Óz ócska bádogdobozába
és nem hazamentem de veled voltam
amíg le nem száradt szemed kékje
és a Duna felett hömpölygő tejföl-ködébe szórtam
milyen súlyos a reggel így alig kapok levegőt az üres utcán
mintha tolvajként surrannék el a piros troli után
nem engem lát möszijő nem én vagyok aki
reggel oson haza mint egy nesztelen dorbézoló macska a porban
s ül órákig bambán a zuhanyrózsa forró sugarában
A weboldalon sütiket használunk annak érdekében, hogy a lehető legjobb felhasználói élményt nyújtsuk látogatóinknak és hatékonyabbá tegyük weboldalunk működését. A sütik kis méretű adatfájlok, amelyet a weboldal helyez el a böngészésre használt eszközünkön. A sütik elmentik a böngészési adatainkat, így a weboldalunk következő meglátogatásakor oldalunk felismeri a böngészőt és kényelmesebbé teheti számunkra az oldalunk használatát.
A sütikről bővebben az Adatvédelmi irányelvekben olvashat.