Pintér Sándor

FELÉ

2008 szeptember

FELÉ

Valaki eszeveszett iramban fut hátrafelé,
Hogy megállítsa a rohanó időt.
Fej fej mellett haladnak, olykor
Meg-megelőzi egyik a másikát (az idő
A testet, a test az időt). Mégis,
Többnyire az idő az, mi szüntelen
Menekülésre kényszerül, a futva tempózó test elől,
Nehogy az utolérje őt; már-már kozmikus sebességgel
Rohan és rohan, hátrál visszafelé, eredetébe
Így ürül. Mégis. A futva hátráló ér előbb a célba;
Most már csak az a kérdés, hogy
Milyen időben létezik a futóbajnok
Szimbolikus sziluettje, és az az idő,
Mely állítólag rohan, talán egy kör ívén
Teszi a létet, elindul és magába tér.
Valami nagyon bornírt tudat kell hozzá,
Hogy kijelentsük: az idő márpedig van, és
Annyira van, hogy csak rohan és rohan árkon-
Bokron át, de soha oda, mindig felé.

A ROHAN AZ IDŐ összeállításból
kép | Varga Zoltán Zsolt