W. S. KERTI SZÉKE
2002 október
üresen áll a kerti szék
egy angyal hagyta itt szívét
virág szeretne nyílni még
a fű próbálgatja színét
a kert fölött madárnyi ég
szemed mélyén a nyári kék
már őszikél a szembeszél
rozsdás hangján dúlt lomb beszél
égetik már a gazt amott
sóhajt a kert csak füst vagyok
sorsának megrepedt üres
tükrébe riadt rózsa les