SZEM
Martin Roemers fotójához
ez a szem úgy kéklik
az erodált arcban mint szarvas
patanyomában az esővíz
vadászat ideje ez
vak félelem tapogatja a durva hangokat
ez a szem úgy nyeli el a világot
mint kígyó az áldozatát amit hosszan emészt
ez az élete mintha az időt akarná
magáévá tenni
ez a szem nem ragyog
ez a szem riadt ez a szem
elhagyatott ház ablaka
fáradt lélek könyököl ki rajta
ez a szem feneketlen ókút
a Teremtő dobálja bele szemetét
hogy álnokul azt hihesse rend és tisztaság uralkodik
elhanyagolt portáján