HÁZI VISZONYOK

apám kilencvennégy éve
hegyként magasodik előttem
földszagú vakondtúrásként
csak bámulom a viharok dúlta hegyet
gleccsereit lavináit
hol ősfák legendáit híreli a szél
s végtelen az évgyűrűk magánya
fagyott madár zuhan a hóba
ki tudja hova lettek a lábnyomok
félelmükben zúzmarásak a fák

a közelítő tavasz idecsalogatja
a kertbe a lábakat előbb-utóbb belém botlik valaki
a buzgó tacskó már szagot fogott
szalad lelógó nagy füleivel
szinte hallom a menekülő vakond
visítását mikor megszólít az idesötétlő
hegy sokatmondó némasága

kép | vecteezy.com

A költő feltehetőleg utolsó versével búcsúzunk Fecske Csabától. Több mint 35 éven át publikált a Ligetben, majd később a Szitakötő alapszerzője lett. 2025. február 28-án hunyt el.