EGY GALAMB FÖLDARABOLÁSA
2001 október

Simon Balázs emléke
Egy galamb röpte négybe metszve,
ahogy négyfelé távolodik
százfelé a sok vérlemezke
még két lépés az ágyadig
Két szárny külön evez s a két láb
terpesze végtelenbe tart
a léptek itt lenn csupa tébláb
látod elpörögni a kart
Kötött esés és egybehullás
csomósodik hígul a tér
a tollak karca semmi-szálkás
testet gömbölygető satír
Ami nincsen csak az vet árnyat
a vant meggyurmázza a fény
fájdalom leple fáklya fátyla
mit elhullajtok mind enyém
A lefolyónál horpadás van
toll csont ín pörögnek alant
ott a szüntelen zuhogásban
gyűlik össze az új galamb