DÍSZLÖVÉS, AMI ERDŐÉRT KIÁLT
[VISZONTLÁTÁS]
Vörös István: Ő és én című verséhez
Hol van már a vesszőfutás,
a feltűrt ingujjú fák,
az ivarérett őszben
az avarbikák.
Az érinthető közelség,
a megkerülhetetlen
lépéskényszer,
az elfutni képtelen
tölgyek és nyárfák,
akik csúcsidőt álltak
az örökül hagyott pillanat elé,
és csöndet lőttek az égre.