VAGY HITVÁNY ÁPOLÓ
2003 szeptember

Mert a kórház a halál helye, ahová
Eltűnni járnak az árnyak, nem kilépni
Körvonalaikból.
Telefonál, nem érti, hol van, mért e sötét,
Este van-e vagy reggel, mely napja a hétnek,
És tél, tél. Egyre azért rí, nincs mit ennie,
De a kenyeret a hűtőben keresi, s elcsatangol,
Ha sétára indul. Élettársa a műtét
Előestéjén megvette tőle a lakását
Nyolcvanezerért, aztán mégsem
Gégerák. Most megy a hajcihő.
Mondd, miért
Ezek a képek fognak fennmaradni?
A pillanatfelvétel is lehetne
Igazságosabb, vagy ha nem, irgalmas
Legalább; én pedig, ki már tudom,
Hogy folytatódik a családregény
Utánam is, tán jobban tenném, ha a következő
Fejezettel törődnék, míg nem késő, nem azon
Rágódnék, jó orvos lett volna belőlem, vagy hitvány
Ápoló, csak mert folyton a lemaradók
Izgattak, nem az élők.