Darányi Sándor

DIVATDIKTÁTOROK

1994 szeptember

DIVATDIKTÁTOROK

Danton kivégzése megadta a jelt. Ha egyetlen isten is halandó, valamennyi az. S megannyi pártharc az ellenfél halandóságának bizonyítására. Cromwell lefejeztette I. Károlyt, Robespierre XVI. Lajost, hogy szentségét eloszlassa, s mögötte a romlandó embert megmutassa; sőt, Rákóczi is előhozatta Ocskay tetemét a kassai dómból, mikor azt kezdték suttogni, élve temették el a legendás brigadérost – „hadd lássák, hogy két darabban vagyon ő kigyelme”. A bizonyítás azonban mihamar bizonykodássá fajult: a konvent a királygyilkossággal előbb önnön istenségét nyilvánította ki, majd a nyaktiló alá küldött néptribunnal meg is cáfolta tulajdon megistenülését. A Bourbon-ház hálás lehetett a jakobinusoknak; ők a maguk eszközeivel nem adhattak volna ilyen csattanós cáfolatot. A diktatúra futószalagon intézett kivégzései, a fejlevágás gépesítése végeredményben azt teremtette meg, amire a rendi állam és a köztársaság egyaránt vágyott: az uralom folytonosságát kettejük között, oda és vissza. Ez kitetszik abból, mennyit pózoltak és pózolnak azóta is egymás mezében. Nemrégiben, a francia forradalom kétszázadik évfordulójára mégis összecsaptak az indulatok a királypárt kiirtása körül. Volt-e, van-e értelme a történteknek? Arányos-e az eszme diadala a józan ész fölött, szabadság, egyenlőség, testvériség szerény szónoki hozadéka a nevében azóta is naponta elkövetett gaztettekkel, a rabsággal, egyenlőtlenséggel és ellenségeskedéssel? A tények hajkurászása ráadásul épp az értelemadó nagy mozzanatokat szalasztja el: a baba röpül, a fürösztővíz marad. Így a mai politikai álmok gyökerei is messzebb nyúlnak vissza, mint hihetnék: Skóciának például csak hadserege nincsen mindazon relikviák közül, melyek az európai közösség méltó tagjává avatnák – nem csoda, ha a skót nacionalizmus a walesivel meg az írrel együtt az angol monarchia vesztére játszik, bízván benne, hogy a kelta csibék végül odabújhatnak a vén kotlós szárnya alá. Meg is teheti: Franciaországgal máig összeköti Stuart Mária és II. Ferenc házassága, a közös ellenség abcúgolása, a történelmi küldetéstudat. A felvilágosult európai ház alapjait különben is a guillotine rakta le, márpedig azt Skócia adta a művelt világnak, nem egy humánus orvos, mint a fáma tartja; a prototípusa ma is ott áll Aberdeenben. E jelben győztünk, így jutottunk a Bastille bevételétől Boszniáig. Egyébként ott voltam az évfordulóra rendezett utcabálon a Francia Intézet előtt, néztem a babos ruhás, girardis fruskákat meg a Duna fölé röppenő ünnepi tűzkoszorúkat, a Champs-Elysées-n parádézó meghívott német csapatokról pedig hideglelős nevetéssel az jutott eszembe, Londonban minaretek épülnek, az anglikán egyház összedőlt, a második legnagyobb vallási közösség az angol mohamedánoké. Úgy tűnik, ez ma Európa: politikusaink divatdiktátorok, mi pedig próbálgatjuk, mint midinett a nyári ruhát, mi nem volt még. Oh, la, la…

kép | vecteezy.com