IDŐSEBB NAGYNÉNÉM
2009 február
Halszálkás kabátjáról fülére simított hajáról
megismertem szembejött az utcán nem kellett
hogy az óra delet mutasson a csuklóján
nem az övé kölcsön a húgától vette mielőtt vonatra
szállt tévedés mondta s vállát furcsán vonogatta
mint mondják mindig de most mintha okkal
idősebb nagynéném ő nem ő nem is rokon idő
szülötte az egyik tán nem a nővér a másik nem a húg
tekintete velem barátkozott karon ülővel a képen
aki nem érezte biztonságban magát hangtalan
elpityeredett egy kimustrált hintó égnek meredő
rúddal maga volt a Göncöl ló nélkül kocsis nélkül