Czilczer Olga

EZ AZ ILLATOS KEHELY

EZ AZ ILLATOS KEHELY
„Oh, a föld – dünnyögtem az éjszakában
–, ez az illatos kehely, melynek termője
a hold és porzói a csillagok!”
(Aloysius Bertrand)

Amióta eszét tudja a föld, remél.
Pedig feje fölött a sötétjét, világosát váltogató ég dörög, metszőolló csattog. A lecsapó villám szirmok örökölt színeit villantja fel.
Még békében nyílik dússá, illatossá a kehely, s már ázott szárakon levelek csapatban, egyenruhásan háborúba menetelnek.
A villám nem nézi, állat-e, ház-e, ember vagy fa, legyen bár saját képmása. Lecsap egy árnyékra akár, mely a fény menedéke. Tönkre is tesz drága berendezést, félig írt levelet.
Mondd, Kedves, elér-e valami engesztelés itt, hol tüskét számolatlan nevel a század?

kép | adobe.com